XXV. Országos Urbanisztikai Konferencia Budapesten

Időpont: 2019. november 6.
Helyszín: Danubius Hotel Gellért, 1114 Budapest, Szent Gellért tér 2.

1. Szekció: Az agglomerációs övezetek településeinek kihívásai
Magyarországon Budapest mellett több középváros környezetében is egyre inkább megfigyelhető agglomerációs övezetek kialakulása. E szempontok szerint Budapestet is az agglomerációs övezetével együtt, mint az ország lakosságának egyharmadát tömörítő „metropolisz-térséget” kell vizsgálnunk, melyben Budapest, mint fő központ működik más erősödő, illetve újonnan létrejövő központokkal és alközpontokkal szoros kölcsönhatásban.
Egyes középvárosaink az elmúlt évtizedben léptek be a városfejlődés szuburbanizációs szakaszába, mely reakciót vált ki a környező agglomerációs övezetben lévő települések lakáspiacán is. Ez a lakáspiaci átalakulás jelentős kihívások elé állítja mind a döntéshozókat, mind a településtervezéssel, fejlesztéssel foglalkozó szakembereket, egyúttal új lehetőségeket teremt a befektetőknek. Az Európai Unió törekvései szerint a városok egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdaság élénkítésben a jelentős tőke, népesség és szolgáltatás koncentrációjuk miatt. Mindazonáltal kijelenthető, hogy a városok vizsgálata már nem korlátozódhat le az adott település közigazgatási határain belüli területekre. A teljes képalkotás érdekében a város együtt kezelendő agglomerációs övezetével és szolgáltatásainak kiterjedési övezetével, azaz a városrégióval, a funkcionális városi térséggel. Szekciónkban az itt felsorolt tendenciákat, kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat kívánjuk taglalni.

2. Szekció: Családpolitika és szociális várospolitika
Szekciónk a címéből fakadóan alapvetően két fő téma köré szerveződik. Városaink népessége és társadalma folyamatos változásban van. A társadalmi folyamatok olykor jelentős problémákat generálnak a városi térben, melyeket a szakemberek a rendelkezésre álló szociális eszközökkel igyekeznek csillapítani, megoldani. Ezek az eszközök, mint a szociális városrehabilitáció lehetővé teszik például a negatív társadalmi szegregáció kialakulását. Szekciónkban egyrészt ezeket az eszközöket kívánjuk járjuk körbe.
Másik fontos témája a szekciónak, a negatív demográfiai folyamatokra adott kormányzati válasz, a családi adókedvezmény, a különböző lakhatási támogatások, a CSOK által generált folyamatok vizsgálata. A CSOK jelentősen kihat a lakáspiacra, ezáltal a településtervező, fejlesztő szakmát újabb kihívások elé állítja. A lakhatási támogatásoknak köszönhetően megugorhat az újépítésű családiházak száma, amely a települések szerkezetében jelentkezhet problémaként. Ha kontroll nélkül zajlanak a telek kijelölések, a rendezetlenség a későbbiekben komoly problémákat okozhat a településeknek, amelyekre időben fel kell készülni. Ehhez a felkészüléshez kívánunk hozzájárulni szekciónk előadásaival.

3. Szekció: Lakónegyed fejlesztések és új városközpontok
Budapesten több komoly ingatlanfejlesztés is tervezés vagy kivitelezés alatt áll. A fejlesztések között szerepelnek olyan komplex városnegyed méretű beruházások, mint a Kopaszi-gát mellett megvalósuló BudaPart projekt, vagy a régi közvágóhíd és környezte. Ezek a beruházások amellett, hogy sok ezer embernek nyújtanak lakhatást és munkahelyet, jelentős kérdéseket vetnek fel a településtervező, fejlesztő szakma számára, többek között például a közlekedés szempontjából. Lehet-e egy ilyen lakónegyedet új városközpontnak nevezni, megvannak-e hozzá a feltételek? Szekciónkban ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén kívánjuk körbejárni a témát.

4. Szekció: Nagyvárosaink lakáspiaca
A 2009-es gazdasági válságot követő évektől napjainkig, jelentős változások mentek végbe a magyar városok lakáspiacain. A fővárosban és a centrumterületeken fekvő középvárosokban sokszorosára nőttek az ingatlan árak, köszönhetően a gazdasági teljesítménynek, a munkahelybőségnek, a magas kereseteknek és a felsőoktatási intézmények vonzó erejének. Mindezen tényezők nem csak a lakások eladási árát növelik, hanem a kiadó lakások bérletidíjait is. Ezzel szemben a periférikus területeken főként a külső perifériákon, azaz az országhatárhoz közelebb elhelyezkedő településeken, (a centrumterületekhez viszonyítva) jelentős ingatlanár csökkenés tapasztalható. Ez a jelenség főként a zsugorodó, népességük megtartására képtelen városokra jellemző. Szekciónk ezen pozitív, illetve negatív folyamatok által felvetett urbanisztikai kérdésekkel kíván foglalkozni.

A konferenciára jelentkezés, részletes program és információ: A Magyar Urbanisztikai Társaság honlapja