Fánk alakú óvodát avattak fel a hétmillió lakosú Tiencsinben. Az egykori osztrák-magyar gyarmatként is funkcionáló Hebej városrészben kivitelezett „gyermekvárost” a Pekingben működő, ám japán érdekeltségű SAKO Architects tervezte. Szako Keicsiro építész egyébként híres meghökkentő alkotásairól: ő tervezte például az 1000 ablakú irodaházat.

A koreai rock banda basszusgitárosának megrendelésére épített hétvégi házak fantáziavilága a városlakók szürke hétköznapjaitól való elszakadás céljára született, hogy legyen egy hely, ahol végre eldobhatják az agyukat.

Július 15-i határidővel, 50.800 ft-os nevezési díjjal a debreceni önkormányzat nyílt tervpályázatot írt ki Az Intermodális Közlekedési Közösségi Központ (Debreceni Nagyállomás és a Petőfi tér), környezete tervezésére.

Megjelentek az első látványtervek a Beverly Hills-i Filmművészeti Múzeumról, ahol Renzo Piano tervezőtársa a Studio Pali Fekete Architects.

A pályázat kiírói olyan kreatív építészeti megoldásokat várnak, melyben a sörösrekeszek szolgálnak építőelemként! A sörösrekesz mérete 40x30x28,5 cm, anyaga műanyag. Az alkotás maximum 6x10 négyzetméter alapterületű és 5 méter magas lehet.

A Szabadságszoba névre hallgató építmény tervezői szerint alkotásuk jó példa lehet arra, hogyan lehetne jobbá tenni a kisebb alapterületű lakások, házak belső elrendezését, illetve így lefaragni a rezsit. Az ötlet egyébként nem az építészcsoporttól, hanem a dr. Lucia Castellano irányította olaszországi Spoleto város börtönéből származik.

A madridi építészkaron oktató kiváló spanyol építész munkájával már találkozhattunk itthon a Metszet 2011/1-es számában, melyben egy piarista templom romjaiból kialakított egyetemi könyvtára került bemutatásra. Az azóta nemzetközi pályafutásba kezdett tervező ezúttal egy budapesti projekt kapcsán látogat hazánkba.

Az épület a Dolomitok lejtőjére kapaszkodik fel a lakóövezet határán. A tömeg nagyrészt a gyakorlati, funkcionális igényekből vezethető le, 6 független lakóegység létrehozásából, melyeket a közös közlekedőmagra fűztek fel: ez a „hasadék” kívülről is jól látható, világosan kijelöli a bejáratot és két félre osztja az épülettömeget.

„Miért élünk dobozban, az autóink áramvonalasak, lágy formákkal hozzák a luxust, miért ne követhetné az új házunk ugyanezt a filozófiát?”

Ahogy a bemutatott épület, úgy a ház neve sem mindennapi: tömören jellemzi a 18 síkból, 36 pontból és 54 egyenesből határolt életteret, ami egy spirális, de sarkított szalagot formáz.

Zaha Hadid kulturális komplexumot tervez Kínában. Az építész projektje állítólag erősen megosztotta az embereket: sokan ugyanis azzal vádolják az iraki (iraki származású brit - a szerk.) építésznőt, hogy addig szépek az épületei, amíg nem kell, hogy funkcionálisak is legyenek.

Mit akarsz bizonyítani, Építész? Technikailag fejlettebb és erősebb vagy mindennél? Tudod légtömören zárni a házad? Télen elfelejted a telet, és nyáron, hogy süt a nap? A természetes környezetedről, az időjárásról úgy szólsz, mint ellenségről és felvonultatod fejlett arzenálodat, hogy megvédd magad tőlük?