Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja 22. alkalommal díjazza a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat. A finalisták november 6-án mutatják be munkájukat a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből álló médiazsűri és a nagyérdemű előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A közönségszavazás és a jegyértékesítés elindult.

Az építészi pálya ritkán egyetlen, egyenes vonal mentén épül fel. A tervezés mellett a kutatás, a szakmai kommunikáció, az oktatás,vagy éppen a vizuális kultúra is ugyanannak a gondolkodásnak különböző terepei lehetnek. Kazi Zsolt munkájában ezek az irányok párhuzamosan vannak jelen; a Tervlap portál vele készített interjút.

A balatonfüredi Kékszalag PORT kikötőépületén az árnyékolás nem utólagos kiegészítőként jelenik meg: az alumínium lamellás szerkezet az acél tartószerkezettel együtt a homlokzat karakterének meghatározó része lett.

A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.

A lajosmizsei határban álló középkori Pusztatemplom a Duna–Tisza köze kevés fennmaradt romemlékeinek egyike. A 14–15. századi templom maradványainak állagmegóvása befejeződött. A ROM Vándor örökségmentő program hetedik eleme vált látogathatóvá. A helyreállítást a Market Építő Zrt. programja finanszírozta, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) tervezte.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Műemléki Világnap alkalmából április 17-én, Veszélyeztetett értékeink a Fertő-tájon című tudományos konferencián adta át az ICOMOS-díjakat.

A profi városnézők első szabálya: nézz fölfelé is! Fenn, a tetők síkjában épp annyi látnivaló akad, mint az utcák szintjén. A kerámia tetőcserepeket gyártó Tondach felkérésére kiválsztottam hét magyar várost, amelyeket érdemes felkeresnie a tetők szerelmeseinek és minden megszállott városbúvárnak is.

Életének 93. évében elhunyt Kádár József okleveles iparművész-belsőépítész, a KÖZTI volt tervezője, helytörténeti és ipartörténeti kutatásokkal foglalkozó lokálpatrióta téglagyűjtő és nagycsaládos nagyapa.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.