A Műcsarnok 130. 1896–2026 című kiállításon hangsúllyal szerepel az építészet, a 2020 és 2026 közötti időszak csoportos kiállításai, és a korai korszak szobrászati tárlatai. Egy teremben pedig a kortárs művészek alkotásaiból adnak ízelítőt.

Hauszmann Alajos 130 éve megtervezett dísztermei és tárgyalói ismét eredeti rendeltetésüket szolgálhatják. A fennmaradt faburkolatok, ajtók és bútorok restaurálása, az elveszett berendezések rekonstrukciója és a korszerű technika beillesztése nyomán újra megelevenedik az Igazságügyi Palota történeti belsőépítészeti világa.

Százharminc év után négy napra megnyílt Hauszmann Alajos Igazságügyi Palotája. A Kúria visszatér, vele Justitia szobra és a megőrzött bútorok. A Néprajzi Múzeum elköltözött és kiállítási szemléletet váltott, a Párttörténeti Intézet átalakult. A palota megújulása így egykori lakóinak változó történetét is felidézi.

A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?

1970-ben Budapesten megnyílt az ország első, diákok számára létesített önkiszolgáló étterme. A Pajtás egyszerre volt válasz a gyermekétkeztetés gondjaira és egy új vendéglátási rendszer kísérlete. Története azt is megmutatja, miként formálja a kiszolgálás módja az étterem terét – egészen az utolsó, 2017-es ebédig.

Egy csőkereskedő cég székházának megtervezése első pillantásra nem tűnik különösebben izgalmas építészeti feladatnak – hacsak nem lesz az eredmény cső hátán cső.

Egy huszadik századi panelos szerkezetű munkásszállóval kapcsolatban a legtöbb ember első gondolata nem az értékmentés. Pedig szinte minden épületben vannak értékek, legfeljebb több fáradságot igényel a felkutatásuk.

A Mecanoo Abu-Dzabiban megépült természetrajzi múzeuma összeolvad a tájjal, az örökké változó természet részeként simul környezetébe.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.