Rövidtávú oktatási programokkal – így az idei tavaszon megrendezendő nemzetközi építészeti kurzussal –, a közelmúltban beazonosított tematikájú kutatási kooperációval, kutatócserével folytatódik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (PTE MIK) Építész Intézete és a kínai Beihai University of Art and Design (BUAD) közötti kapcsolat.

Los Angelesben elkészült a LACMA új brutalista épülete.

Szervesen illeszkedik a revitalizációs program kusza szövetébe a téglaépítészet mestereinek alkotása.

Stockholmban épül a világ legnagyobb fából készült városa. A több mint 250 000 m²-es területen 2000 lakás és 7000 irodatér, valamint változatos közösségi terek és zöld területek valósulnak meg.

Az első két kiadványt – amelyek a balatonfüredi, valamint a balatonalmádi járás építészeti topográfiáját ismertetik – mutatta be a MÉM MDK. A cél 174 kötet kiadása, vagyis minden járás kapcsán készüljön el egységes módszertan szerint egy kiadvány.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.

A Budapest100 a Nyitott Házak Hétvégéjén visszatér a gyökereihez, idén ismét a százéves házaké lesz a főszerep.

A kínai Beihai University of Art and Design rektorhelyettese, Zheng Nianyi Doctor Honoris Causa címet, prof. Fabrizio Finucci, a Roma Tre Egyetem Építészeti Karának egyetemi docense pedig címzetes egyetemi tanár címet kapott a Pécsi Tudományegyetemtől.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

Smiljan Radić chilei építész lett a 2026-os Pritzker Architecture Prize díjazottja olyan épületeiért, amelyek „azonnal felismerhetők, mégis fogalmilag nehezen megragadhatók”.

A kínai gépgyár udvarán álló vörös beton kiállítótér nagyvonalúan, egyben mérnöki precizitással köti össze a hely egyes elemeit.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.