A Közlekedési és Beruházási Minisztérium javaslattételi pályázatot hirdet a Pro Architectura díj 2026. évi odaítélése céljából, a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenység elismerésére.

2026. ősz. Aszályos nyáron vagyunk túl, természet alapú megoldásokkal ismerkedünk, megépült a fenékküszöb, virágzik a műfűbiznisz, alakul az erdőkert, biodiverzitás, no-till, pazarlás, kiszáradt a kút, hősziget, vízépítési biotechnika, hőkupola, magas vérnyomás, légszomj… Zaj van. Baj van. Polikrízis van. Cselekvési és szemléletváltási kényszerben vagyunk.

Bár az év eleje az 1. negyedéves adatok szerint jól indult az építőiparban, a 2. negyedévben lényegesen mérsékeltebb volt a beruházási kedv. A Projekt-Kezdés szintje nagyjából felére zsugorodott és mindössze kevesebb, mint 470 milliárd forint értékben indultak el építőipari kivitelezések. Ez 2021 óta a harmadik legalacsonyabb összeg.

2026. 1. félévében nőttek a török építési költségek, a lakásár-növekedés reálértéken lassult, az engedélyek száma nőtt az állami lakásépítési programoknak köszönhetően. A 2. negyedév azonban már gyengébb volt az építési engedélyekben és az építési teljesítményben, így nem lehet tudni, hogy ezek a programok fenntartják-e a lakásépítés növekedését.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.

A kültéri árnyékolás akkor tölti be igazán a szerepét, amikor nem csupán a homlokzat vizuális elemeként jelenik meg, hanem műszaki teljesítményével is hozzájárul az épület komfortjához és fenntartható működéséhez.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni. Következik a sorozatzáró cikk.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Az év nem indult rosszul az építőiparban, az első negyedéves Aktivitás-Kezdés nem nagyon maradt el a 2025 azonos időszakában mérttől. Ugyanakkor a magasabb számokban jelentős szerepet játszott a Paks 2 5-ös blokkjához kapcsolódó alapozási munkák elindulása, ami árnyalja a kedvezőbb képet – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.