Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Az M1-es autópálya-bővítése jelentős kiugrást okozott 2025. 3. negyedévében az elindult építőipari kivitelezések értékében, de a 4. negyedév alacsony Aktivitás-Kezdést hozott – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Ugyanakkor köszönhetően a 3. negyedéves magas számoknak, az éves Aktivitás-Kezdés csak kis mértékben csökkent 2024-hez képest.

Noura Al-Sayeh, Lina Ghotmeh, Aziz Al Qatami, Anne Holtrop: olyan világhírű építészek jönnek Budapestre, akiknek nevéhez fűződik korunk egyik legfontosabb építészeti forradalma: az épített örökség újrafelfedezése, életre keltése kortárs építészeti eszközökkel – a Perzsa-öbölben.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

A Béla király úti kormányvendégház ismét felbukkant a nyilvánosságban, árverési tételként, egy korszak zárult le. Számomra azonban nem egy ingatlan került kalapács alá, hanem egy HÁZ, amelyet megépítettem, és évtizedeken át nem mutathattam meg. Ez az írás először beszél arról, milyen olyan épületet tervezni, melynek feladata a láthatatlanság volt.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.

Bevallottan a példamutatás szándékával osztják ki a Budapest Építészeti Nívódíjat, immár (kisebb megszakítással) harminc éve. Idén a zsűri a felújításokat, társasházakat ...no és azt az irodát találta legjobbnak, aki nem először tarol a díjkiosztón.

Főként az elindult M1-es autópálya-bővítésnek köszönhetően nőtt a megkezdett építőipari kivitelezések értéke 2025 3. negyedévében – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. A július és szeptember között építési fázisba lépő projektek összege folyó áron meghaladta az 1000 milliárd forintot, mely az elmúlt tíz év második legmagasabb szintje.

Kevés bútordarab formálta olyan mélyen Európa vizuális kultúráját, mint a Thonet-szék. Michael Thonet 19. századi találmánya – a gőzölt, majd sablonban hajlított bükkfa és a hatlyukú nádfonat kombinációja – nemcsak új bútortípust hozott létre, hanem egy teljesen ipari gondolkodást is megelőlegezett: a modern tömeggyártás rendszerét. Michael Thonet eredeti jelmondata: „Es biegt sich, aber es bricht nicht.” [1]

Kihirdették a 2026-os Mies van der Rohe-díj jelöltjeit és a zsűritagokat. A 40 épületből álló rövidlista 2026 januárjában várható, a győzteseket áprilisban hirdetik ki.

A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.