A Mester születésének 90. évfordulója kapcsán rendezett emlékkiállítás az életmű bemutatása mellett Makovecz szellemiségét, gondolkodásmódját és alkotói módszerét mutatja be látványos képi-, hang- és nagyléptékű épített installációkkal. A Makovecz Alapítvány és a Műcsarnok közös rendezésében. A kiállítás kurátora Jonathan Glancey angol szakíró.

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

Lechner Ödön építészete a tetőn találta meg a legmagasabb erkölcsi pontját. Ahol más lezárást látott, ő ott megkoronázást tervezett. A Zsolnay-kerámiák, pirogránit figurák az „ötödik homlokzat” szavai, amelyek az égnek szóltak. Ma ez a nyelv már ritkán hallható, de Lechner épületei még most is beszélnek arról, hogy az építés egykor ima is volt.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.

Október 6-án, az Építészet Világnapján került forgalomba a Magyar Posta új, tematikus bélyegsorozata, amely az Építési és Közlekedési Minisztérium együttműködésével valósult meg. A két kisívből álló, összesen 16 bélyeget felölelő sorozat a kortárs magyar építészet kiemelkedő, díjazott létesítményeit mutatja be. Az alkotások között szerepel több ikonikus épület is, mint a makói Hagymatikum, a budapesti Néprajzi Múzeum vagy a Sauska Tokaj borászat.

Szerbia nem-lakáscélú építése új növekedési ciklusba lépett a belgrádi EXPO 2027 miatt. A világkiállítást egy erre a célra épített kiállítási komplexumban rendezik meg a külvárosban mintegy 80 hektáron, melyhez több állami és magánberuházás kapcsolódik közvetve; új szállodák, szabadidős és kereskedelmi projektek, múzeumok, közterek felújítása.

Szeptember 20-21-i hétvégén rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, idén is az Építési és Közlekedési Minisztérium és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság közös szervezésében. A két nap alatt számos, sok esetben máskor nem látogatható műemlékek – történeti épületek, múzeumok, templomok, kastélyok, kertek – ingyenes megtekintésére is lehetőség lesz, a hozzájuk kapcsolódó exkluzív programok keretében.

Átadták a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának keretében helyreállított ötödik szakrális műemléket, a 14-15. századi regölyi Somolyi templomromot. A 25 millió forintos költségvetésű projektnek része volt a szakszerű állagvédelmi beavatkozás, a környezetrendezés, és kortárs építészeti elemek is beépültek a romemlékbe.

Több mint hétszáz éves várfalrészletekre, egy 16. századi sáncrendszer nyomaira, muskéta- és ágyúgolyókra, valamint nyílhegyekre bukkantak a régészek a veszprémi várnegyed megújítása során. A különleges régészeti leleteket – amelyek a Várhegy mozgalmas múltjáról tanúskodnak – a Biró-Giczey Ház kiállításán tekinthetik meg a helyszínre látogatók.

Kossuth-díjban részesült Ferencz Marcel, a Duna Aréna, a Néprajzi Múzeum és az idei Nemzetközi Építészkongresszusnak is otthont adó Nemzeti Atlétikai Központ tervezője.

Állami díjban részesült több építész és belsőépítész is.

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszust Budapesten, a Nemzeti Atlétikai Központ kongresszusi termében rendezték 2025. március 7-én, Társadalom és transzparencia az építészetben címmel.