Bár Breuer itt társépítész volt, mégis számos részletben ismerhető fel a stílusa.

Épült 1953-1958 között, mégpedig három építész: Marcel Breuer, Pier Luigi Nervi és Bernard Zehrfuss közös tervei alapján.

A jó építészethez nem feltétlenül szükséges drága anyagok felhalmozása, gyakran többet ér némi kreativitás, visszafogottság, nem utolsósorban félretenni azt a vágyat, hogy a mű az örökkévalóságnak szóljon.

Jövő hét kedd és péntek között helyi építészek virtuális idegenvezetésével Barcelona, Torino, Budapest és Berlin modern épületeit ismerhetjük meg, ingyenesen, angol idegenvezetéssel.

„Sohasem láttam még olyan jó statikai megoldást, mely ne lett volna egyben építészetileg is kifejező” – mondta Pier Luigi Nervi, aki zseniális szerkezeti terveivel építészetet alkotott. A szerkezeti logikából latinos temperamentummal esztétikát varázsló olasz mérnök 40 éve,1979. január 9-én hunyt el.

A Tredje Natur dán építésziroda radikálisan új projektet mutatott be: a Pop-Up projekt egyszerre kezeli a nagyvárosok három problémáját: a záporok után hirtelen áradásokat, a parkolóhelyek hiányát és a parkok hiányát. A terv a New York-i St. John's Parkba készült, de Budán is el tudnánk képzelni.

A Kortárs Építészeti Központ idei repertoárja a tavalyinál is színesebb összképet mutatott. A vásznon szereplő sztárok és a szakmába vágó rendezői produkciók néhány napra magasabb színvonalat hoztak, mint a laikus nagyközönségnek szánt hazai mozik együttvéve.

A Kortárs Építészeti Központ immár 9. alkalommal rendezi meg a Budapesti Építészeti Filmnapokat a Toldi moziban március 2-5. között. A széles műfajú filmválogatás középpontjában a városhoz fűződő személyes kapcsolatok, a történetmesélés, az épületek megfoghatatlan és szubjektív vonzerejének bemutatása áll.

Francisco Carbajal de la Cruz mexikói építész 1982 nyarán mexikói házában interjút készített Pierre Vagoval, amit francia nyelvű könyvben jelentetett meg. Az 1991-es Szófiai Építészeti Biennálén a kötetet mindketten szerzőnek dedikálták. A mű ismertetésére kerítek sort.

Cikksorozatom ötödik, befejező részében a kör alakú csarnokokkal foglalkozom: hol, merre milyen típusok épültek? Ezen kívül egzotikus épületeket mutatok be. - Montrealban mit neveznek ”A nagy ráfizetés”-nek?

Írásom harmadik részében olyan svájci, francia és amerikai képes-levelezőlapokat ismertetek, amelyeken épületek szerepelnek, lehetőleg magyar építészek alkotásait is. – Mit neveztek New Yorkban a „nadrágszáraknak”?

Minden futballpályának van középpontja. Innen indítja a játékot a bíró akár többször is, ha szükséges. Kezdőrúgás. Zárórúgás azonban nem létezik. Az egyik fél nyert, a másik veszített, vagy döntetlen lett az eredmény. Ha a fölvett filmet visszafele játsszák le, ez a helyzet akkor sem változik, sőt még bizarabbá válik.