2026. ősz. Aszályos nyáron vagyunk túl, természet alapú megoldásokkal ismerkedünk, megépült a fenékküszöb, virágzik a műfűbiznisz, alakul az erdőkert, biodiverzitás, no-till, pazarlás, kiszáradt a kút, hősziget, vízépítési biotechnika, hőkupola, magas vérnyomás, légszomj… Zaj van. Baj van. Polikrízis van. Cselekvési és szemléletváltási kényszerben vagyunk.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtára országos viszonylatban is egyedi és különleges tanszéki szakkönyvtár. A több mint 23 ezer kötet könyvet és 3 ezer kötet folyóiratot tartalmazó állománynak a kurrens szakirodalom mellett értékes részét képezi a történeti gyűjteményrész, azon belül pedig a muzeális értékű dokumentumok, melyek között a 16–18. századi építészeti szakirodalmat képviselő munkák találhatók meg.

Kíváncsian vártam ezt a konferenciát. Mindig azok a pillanatok ragadnak meg, amikor egy épület nem csupán megmutatja magát, hanem el is árul valamit a mögötte álló gondolkodásról. Ez a páros előadásformátum pontosan ezt kínálta: az építész és a szerkezettervező együtt beszél kedvenc épületéről – az ihletés és a megvalósítás találkozásáról.

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?

Egyedülálló megoldással teszik akadálymentessé a megújuló veszprémi várnegyedet: a várhegy belsejébe vezetett liftnek köszönhetően az egyházi-kulturális központ a kerekesszékkel közlekedők, az idősek, valamint a babakocsit használó családok számára is könnyen megközelíthetővé válik. 

A következő cikkben az érdi közterületeken elhelyezett szobrokkal, emléktáblákkal foglalkozunk.

A legenda szerint Mátyás királynak ezen a vidéken, Budától 2 mérföldre, mintegy 17 km-re volt vadászterülete. Itt tartotta az ebeket és kutyapecéreket egy vadászházban. Ennek maradványát nevezik Kutyavárnak.

A múlt csütörtöki Építész Tervezői Nap levezető elnöke Horváth Sándor címzetes egyetemi docens, Széchenyi-díjas, okleveles építészmérnök volt (BME Épületszerkezettani Tanszék), az előadások a felújítások anyagaival, szerkezeti megoldásaival foglalkoztak, illetve számos felújítási példát is megismerhettünk. 

Szekrény tetején mentett secco, a faluban előkerült szobor, szilánkokból visszatervezett padló: a bajnai Sándor-Metternich-kastély hihetetlen titkokat rejt. A Sándor-palota névadó családjának bajnai kastélya ma újra régi fényében ragyog.

Megvalósul Magyarország legnagyobb levéltárszakmai beruházása: új, 12 000 m² területű raktárral és kutatóbázissal bővül a Magyar Nemzeti Levéltár épületállománya.

Országos, nyílt, egyfordulós tervpályázatot ír ki a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) új székhelyének tervezésére.