Tokióban járva gyakran bukkanhatunk kortárs brutalista foghíjbeépítésekbe, melyek homlokzati játékokkal oldják a beton ridegségét, olykor elvont utalásokat téve a környezet táji vagy kulturális értékeire.

Az építész stílusokat bátran keresztező könnyed londoni lakóház önmagán túlmutató üzenetet hordoz korunk építészete számára.

A nagyvárosi luxus árnyéka vetül a kis templomra, miközben örökségének megőrzéséért, jelenlétéért küzd.

Egy csőkereskedő cég székházának megtervezése első pillantásra nem tűnik különösebben izgalmas építészeti feladatnak – hacsak nem lesz az eredmény cső hátán cső.

A Mecanoo Abu-Dzabiban megépült természetrajzi múzeuma összeolvad a tájjal, az örökké változó természet részeként simul környezetébe.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.

Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.

Újraértelmezhető-e a kolostor a 21. században, megtartva a befelé fordulást, egyúttal átjárhatóságot biztosítva?

Szervesen illeszkedik a revitalizációs program kusza szövetébe a téglaépítészet mestereinek alkotása.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.