A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Az aláöntő, kiöntő habarcsok alkalmazása elsősorban olyan szerkezeti csomópontoknál jelenik meg, ahol a terhek biztonságos átadása kritikus. Ilyen például acélszerkezetek talplemezeinek rögzítése, gépalapok kialakítása vagy előregyártott elemek alátámasztása.

Magyarország első, világeseményre tervezett atlétikai stadionja múltat és jövőt kapcsol össze. Nevét egy olimpiai bajnok hagyományához köti, használatában városi térré válik. Építészeti karakterét a szerkezet adja: nem rejtett technika, hanem olvasható forma – amely az esti megvilágításban válik igazán láthatóvá: a stadion ilyenkor megszólal.

Még emlékszünk a szintén magyarok lakta Újvidék leszakadó előtetejére, de ma újabb tragédiáról érkezett hír Révkomáromból. Életét vesztette egy 51 éves férfi, a hivatal ügyfele, egy 64 éves férfit légimentők szállítottak kórházba, valamint egy 67 éves férfi könnyebb sérüléseket szenvedett. A nyilvánosságra hozott fotók alapján tippelhetünk az okokra is. Tanuljunk belőle!

A jubileumi, 40. Magyar Nagydíjra adták át Mogyoródon a Hungaroring megújult 25 000 m²-es paddock épületét és az új 10 000 fős tribünjét a DVM Group Kft. és SAMO Építésziroda Kft. tervei alapján. A fejlesztés korábbi ütemében elkészült depóval együtt a teljes megújulás közel 50 000 m² területet érint.

A Bauhaus-stílusú rózsadombi épületet egykor az Új Idők szerkesztősége építtette, hogy a lakhatási válságra reagálva kisorsolja előfizetői között. A villa szerkezete az elmúlt közel egy évszázadban annak megfelelően alakult, ahogyan a benne lakók élete változott.

Budapest ikonikus sportlétesítménye, a Nemzeti Atlétikai Központ páratlan sikert aratott a világ egyik legjelentősebb építészeti megmérettetésén, a 13. Architizer A+Awards-on.

Megérkezett a veszprémi várnegyedbe a Szent Mihály Főszékesegyház 300 éves, monumentális Szentháromság-harangja, amelyet Európa legrégebbi harangöntödéjében restauráltak az elmúlt hónapokban. Az „Öreg Mihályként” emlegetett nagyharangot, valamint a főszékesegyház öt új harangját március 2-án szenteli fel dr. Udvardy György veszprémi érsek, majd speciális technikával helyezik vissza a harangokat a tornyokba, ám előtte bárki megcsodálhatja azokat a főtemplomnál.

Átadták az első Fenntartható épületburok pályázat díjait. Az első, a fenntarthatóság elveit kiemelten vizsgáló pályázat legjobbjai a diósdi Emília családi ház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Budapest Airport Aréna felújított épületei lettek.

Kiemelték a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház északi tornyában függő monumentális, körülbelül 3400 kilogrammos Szentháromság-harangot, amelyet az elmúlt 300 évben egyszer sem mozdítottak el a helyéről.