A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által szervezett vitaestsorozat június 10-ei alkalmának témája a műemléki hatóság, a hatósági munka volt. A felkért résztvevőkö kívül a közönség sorai közül is számos szakember megosztotta tapasztalatait.

Felújításokkal foglalkoztunk a tavaszi évadot befejező tervezői napon május 22-én, csütörtökön. A felújításokkal kapcsolatos speciális anyagok, szerkezeti, rögzítési megoldások mellett több a közelmúltban elkészült felújítást is bemutattak a konferencia előadói az Etele Plaza mozitermében. A nap levezető elnöke Németh Csaba mesteroktató volt (BME Épületszerkezettani Tanszék).

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Épületséta Kokas Lászlóval, a Kokas Műterem Kft. vezető tervezőjével, a Hild-villa felújításának generálkivitelezőjével. A bejárás során kiderül, hogy az építés néha bontással kezdődik, fény derül az úgynevezett áldozati vakolat szerepére, és még arra is, milyen szerepe volt egy égve felejtett villanynak a villa történetében.

A Körszálló ma ugyanúgy áll, mint építése idején: szerkezetig visszabontva. Csakhogy most nem nő, hanem eltűnik – egy zárt, kontrollált technológiával, amely szintről szintre fejti vissza a házat. Ami kívülről alig látható, az belül zajlik: egy épület története fordul meg. És ezzel együtt egy korszak is új értelmet kap.

Smiljan Radić chilei építész lett a 2026-os Pritzker Architecture Prize díjazottja olyan épületeiért, amelyek „azonnal felismerhetők, mégis fogalmilag nehezen megragadhatók”.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Még emlékszünk a szintén magyarok lakta Újvidék leszakadó előtetejére, de ma újabb tragédiáról érkezett hír Révkomáromból. Életét vesztette egy 51 éves férfi, a hivatal ügyfele, egy 64 éves férfit légimentők szállítottak kórházba, valamint egy 67 éves férfi könnyebb sérüléseket szenvedett. A nyilvánosságra hozott fotók alapján tippelhetünk az okokra is. Tanuljunk belőle!

Lassan egy éve, hogy statikai problémák miatt szükségessé vált a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő Tófürdő központi épületének lezárása. A korlátozás kizárólag a tavon lévő főépületre és a szabadtéri fürdőzésre vonatkozik – a tófürdő jelenleg is látogatható, a gyógytó és más fürdőrészlegek továbbra is működnek.

A Gellért-hegy és a megújuló Citadella évszázadokon átívelő történetét bemutató kiállítás nyílt a Várkert Bazár szabadtéri helyszínén. Az Elnyomástól szabadságig – A Gellért-hegyi Citadella története című tárlat az egykori erőd sorsán keresztül mesél elnyomásról, pusztulásról és újjászületésről. Az ingyenesen látogatható tárlat április közepéig tekinthető meg a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

Az Európai Unióban 2028-tól minden 1000 négyzetméternél nagyobb új épületre kötelező lesz az életciklus alatti karbonlábnyom kiszámítása. A szabályozás 2030-tól már mérettől függetlenül minden új építményre vonatkozik majd.