Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Noura Al-Sayeh, Lina Ghotmeh, Aziz Al Qatami, Anne Holtrop: olyan világhírű építészek jönnek Budapestre, akiknek nevéhez fűződik korunk egyik legfontosabb építészeti forradalma: az épített örökség újrafelfedezése, életre keltése kortárs építészeti eszközökkel – a Perzsa-öbölben.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Sophie Al Maria, Aziz Al Qatami és Khalid Al Gharaballi, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

Megkapta a RIBA (Royal Institute of British Architects) által menedzselt UNESCO-UIA Építészképzések Akkredi-tációját a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Építész Szakmai Intézete, a kétéves minősítési folyamatot lezárva teljes és feltétel nélküli minősítést adott az akkreditálóbizottság.

Időtlen modernitás – Magyar építészörökség Sanghajban címmel különleges magyar-kínai építészeti és kulturális kiállítás nyílik a Budapesti Kínai Kulturális Központban. A Budapesti Kínai Kulturális Központ 2024-es alapítása óta aktívan szervezi a két ország közötti kulturális párbeszédet, hidat építve a kínai–magyar kulturális, turisztikai, művészeti és technológiai együttműködés számára.

Látványos építészeti megoldások, kimagasló kivitelezési minőség és a homlokzat, mint identitáselem: idén tizenkettedik alkalommal díjazta a legszebb magyar épületeket a Baumit Év Homlokzata pályázata, ahol az ország számos pontjáról – Gárdonytól kezdve, Szegeden át egészen Vácig – kerültek ki díjnyertes épületek.

A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.

A Kreatív Európa ARCH-E Projektjének célja a hozzáférhető és minőségorientált tervpályázati kultúra elősegítése azáltal, hogy támogatja az építészeket a külföldi tervpályázatokban való részvételben, megkönnyíti az Építész Kamarák közötti tudástranszfert, és felhívja a figyelmet a nyitott tervpályázati környezet fontosságára politikai szinten is. A projekt 2023. március elején indult, és aktív közreműködője a Magyar Építész Kamara (MÉK) is, kilenc más nemzeti kamarával együtt.

Idén tizenkettedik alkalommal hirdette meg Magyarország egyik legrangosabb építészeti pályázatát, az Év Homlokzata versenyt a Baumit Kft. A közönségszavazás 2025. október 20-án éjfélkor zárul, az ünnepélyes eredményhirdetésre pedig november elején kerül sor.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.

A MOL Campus és a Westend tervezői most a jövő építészeit támogatják – Alapítványt hoz létre a Finta és Társai Építész Stúdió, amelynek célja a fiatal építészek szakmai támogatása, tehetséggondozása és pályakezdésük elősegítése.

Idén először jelent meg a Nagy Bálint Építészeti Díj felhívása, amely kezdeményezés mögött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának tagjai állnak. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a fiatal építészekre, akiknek egyetemi tanulmányuk ill. annak befejeztével kezdődő pályájuk kezdeti eredményei egyszerre képviselnek magas építészeti minőséget, példamutató etikai alapállást és közösségért vállalt felelősséget.