A kortárs építészet nem feltétlenül az ikonikus forma létrehozásáról szól. Egy olyan korban, amikor sok épület vizuális jelenléttel akar kitűnni, a mexikói dombok között rejtőzködő ház az önkorlátozás gesztusát választja.

Átadták a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak Finnország leghosszabb és legmagasabb pilonú hídját, a Kruunuvuorensiltát. Ez a világ egyik leghosszabb gyalogoshídja. A híd építési költsége körülbelül 130 millió euró volt.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Nagyapám Háza népi építészeti képzések 2. előadásán bemutatásra kerültek a víz- és hőszigetelés nélküli történelmi épületeink korszerűsítésének, felújításának, renoválásának lehetséges megoldásai, hagyományos építőanyagok segítségével. Vizesedés, vakolatválasztás, lélegző mészpadló, kender mint építőanyag, kivitelezői tippek...

A német kormány április végén hagyta jóvá a jövő évi költségvetést és a 2030-ig tartó általános pénzügyi tervet. A következő négy évben, a pótköltségvetésekkel együtt, évente mintegy 200 milliárd euró új hitel felvételére kerül sor. Feltételezhetnénk, hogy emiatt hatalmas beruházási hullám jön, de vajon jön-e?

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Az aláöntő, kiöntő habarcsok alkalmazása elsősorban olyan szerkezeti csomópontoknál jelenik meg, ahol a terhek biztonságos átadása kritikus. Ilyen például acélszerkezetek talplemezeinek rögzítése, gépalapok kialakítása vagy előregyártott elemek alátámasztása.

A kert ma már jóval több, mint gondozandó zöldfelület a ház körül: a kikapcsolódás, feltöltődés, rekreáció fontos terepe. Itt kezdődik a reggeli kávé, itt ér véget egy hosszú nap, és itt találkozik egymással a természet nyugalma és az otthon rendezettsége. Éppen ezért nem mindegy, milyen burkolatokkal, színekkel és formákkal alakítjuk ki ezt a világot.

Ünnepélyes keretek között április 5-én megnyílt Budapest egyik legszebb látványossága, a leromlott állapotából megújult Citadella, a Gellért-hegy tetején, ahol kilátóteraszok, tágas virágos park, családbarát közösségi terek, panorámás kerthelyiséggel ellátott kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt, valamint élményközpontú kiállítás várja a látogatókat.

Május 18-ig várja a neves zsűri az elmúlt három év legjobb építészeti alkotásait az idei Év háza pályázatra, amely a legismertebb és legelismertebb, az építészeti közéletben a legnagyobb múltú, független szakmai elismerés.