A Roosevelt Irodaház ötödik emeletének korábbi irodai tereit a DVM komplex tértechnológiai és belsőépítészeti integrációval tervezte át korszerű, prémium minőségű egészségügyi egységgé.

Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed.  A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.

2026 tavaszán nyílik meg a nagyközönség számára a Citadella, amely újonnan kialakított belső terekkel, kilátóteraszokkal, parkkal és impozáns történelmi kiállítással várja az érdeklődőket.

A fényfestés két értelmező iránya – a szakrális befogadás és a közösségi emlékezés – bemutatása A fény itt nem pusztán látvány, hanem értelmező és kapcsolatteremtő médium: a múlt, a tér és az ember közötti híd. A vetített fénykompozíciók, a zenei kíséret és a gyertyafény ugyanannak az emberi gesztusnak három arca – az emlékezésé.

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.

Huszonhatodik alkalommal adták át a 2000-ben megalapított „Az Év Főépítésze” díjat. Évente két kategóriában adományozható elismerés: Az Év Főépítésze díjat aktív főépítész, míg a Főépítészi Életműdíjat a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonuló/vonult kiváló főépítész kapja.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

Egy nagyszabású, határon túli villaépület a tökéletes példája annak, hogyan válhat az árnyékolás nem csupán technikai elemként, hanem a kortárs építészet karakterformáló eszközeként a tervezés részévé – a legapróbb részletekig integrált módon.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.

Szeptember 15-én, hétfőn került sor a nyári szünet utáni első Építész Tervezői Napra, amelynek helyszíne már harmadik éve az Etele Pláza moziterme. 

A XII. kerület egyik legimpozánsabb részén, a város fölé magasodó kortárs villa főszereplője a panoráma – de csak akkor, ha a lakók is úgy akarják. A hatalmas üvegfelületek és a körbejárható épülettömeg nemcsak esztétikai állítás, hanem technikai kihívás is volt: hogyan biztosítható a belső terek védelme a napsugárzással, hőterheléssel és kíváncsi pillantásokkal szemben úgy, hogy közben a látványos építészeti karakter ne sérüljön?

Manőver szűk helyen a zsaluzat hidraulikus összehajtásával és kinyitásával, speciális funkciójú és formájú alagút. Így dolgoztak a kivitelezők a Meva egyedi zsaluk részlegének szakértelmét felhasználva a Rastatt-alagút két, egyenként 4 270 m hosszú vasúti folyosójában. Az alagútfolyosókat nyolc átjáró köti össze, amelyeket a MEVA speciális, egyedi zsalumegoldásaival betonozták.