Kíváncsian vártam ezt a konferenciát. Mindig azok a pillanatok ragadnak meg, amikor egy épület nem csupán megmutatja magát, hanem el is árul valamit a mögötte álló gondolkodásról. Ez a páros előadásformátum pontosan ezt kínálta: az építész és a szerkezettervező együtt beszél kedvenc épületéről – az ihletés és a megvalósítás találkozásáról.

Időtlen modernitás – Magyar építészörökség Sanghajban címmel különleges magyar-kínai építészeti és kulturális kiállítás nyílik a Budapesti Kínai Kulturális Központban. A Budapesti Kínai Kulturális Központ 2024-es alapítása óta aktívan szervezi a két ország közötti kulturális párbeszédet, hidat építve a kínai–magyar kulturális, turisztikai, művészeti és technológiai együttműködés számára.

Kétéves előkészítési, engedélyezési és kivitelezési munkálatokat követően átadták a Market Építő Zrt. ROM Vándor örökségmentő programjának hatodik helyreállított műemlékét, a Somogy vármegyei Ádánd melletti Hetyei templomromot. 

Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed.  A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.

A fényfestés két értelmező iránya – a szakrális befogadás és a közösségi emlékezés – bemutatása A fény itt nem pusztán látvány, hanem értelmező és kapcsolatteremtő médium: a múlt, a tér és az ember közötti híd. A vetített fénykompozíciók, a zenei kíséret és a gyertyafény ugyanannak az emberi gesztusnak három arca – az emlékezésé.

Látványos építészeti megoldások, kimagasló kivitelezési minőség és a homlokzat, mint identitáselem: idén tizenkettedik alkalommal díjazta a legszebb magyar épületeket a Baumit Év Homlokzata pályázata, ahol az ország számos pontjáról – Gárdonytól kezdve, Szegeden át egészen Vácig – kerültek ki díjnyertes épületek.

A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

A két fődíj mellett két szakmai különdíjat és három támogatói különdíjat vehettek át a nyertes épületek építészei a 2025. évi Év háza pályázat díjátadó ünnepségén a Symbol Budapestben. Idén összesen 31 lakóépületet és 23 középületet neveztek tervezőik a legismertebb és elismertebb, független építészeti pályázatra.

Október 6-án, az Építészet Világnapján került forgalomba a Magyar Posta új, tematikus bélyegsorozata, amely az Építési és Közlekedési Minisztérium együttműködésével valósult meg. A két kisívből álló, összesen 16 bélyeget felölelő sorozat a kortárs magyar építészet kiemelkedő, díjazott létesítményeit mutatja be. Az alkotások között szerepel több ikonikus épület is, mint a makói Hagymatikum, a budapesti Néprajzi Múzeum vagy a Sauska Tokaj borászat.

A RIBA Aranyéremmel kitüntetett építészt a szakma nagy öregjei között tartották számon, aki optimista megközelítéssel a legjobbat hozta ki a technológiára alapozott építészetből.