Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében. 

Visszafordíthatatlan károkat okozhat az építészeti emlékekben, műemlékekben, ha megfelelő szakértelem nélkül kezelik vagy újítják fel azokat.

Elképesztően nagy érdeklődés övezte a 2026. május 4-én, hétfőn megrendezett RÉKE-estet, amely nemes egyszerűséggel a Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről címet viselte.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Hagyomány és korszerűség – a legkomplexebb örökségvédelmi posztgraduális képzést nyújtja a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék által vezetett kétéves kurzus.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.

Az MMA székházában, a Pesti Vigadó Makovecz-termében szeptember 23-án adták át a 2025. évi tagozati díjakat.

Az építészet jövője című beszélgetéssorozat harmadik alkalmán a hely szellemének témakörét járta körül meghívott vendégeivel a rendezvény házigazdája és moderátora, Katona Vilmos építészteoretikus.

Mennyire határozza meg a magyar építészetet a hely szelleme, és hogyan őrizhető meg a kulturális és történelmi identitás a kortárs tervezésben? Az építészet jövője című vitaestsorozat harmadik része a „genius loci” fogalmát és hazai vonatkozásait állítja középpontba.

A Teleki László Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia rendezésében tartottak konferenciát a határon túli építészeti örökség megújulásáról a Pesti Vigadó Makovecz termében 2025. április 2-án.