Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?

Az építész stílusokat bátran keresztező könnyed londoni lakóház önmagán túlmutató üzenetet hordoz korunk építészete számára.

A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Építész Kamara idén is meghirdette a Budapest Építészeti Nívódíj pályázatát. Jelentkezni olyan, Budapest közigazgatási területén megvalósult építészeti alkotásokkal lehet, amelyek hozzájárulnak a főváros arculatának formálásához, vagy egy adott városrész használhatóságát, megjelenését érezhetően javítják.

Egy huszadik századi panelos szerkezetű munkásszállóval kapcsolatban a legtöbb ember első gondolata nem az értékmentés. Pedig szinte minden épületben vannak értékek, legfeljebb több fáradságot igényel a felkutatásuk.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A Ferenciek terén álló északi Klotild-palota több mint egy évszázada meghatározó eleme Budapest városképének. Az épület luxusszállodává történő átalakítása egyszerre jelentett műemléki helyreállítást, szerkezeti kihívást és belsőépítészeti feladatot. A teljes rekonstrukciót a DVM vezette generáltervezőként és kivitelezőként.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

2026 májusában Budapest ad otthont a Baumit Life Challenge nemzetközi díjátadónak, amely Európa leginspirálóbb homlokzatait állítja reflektorfénybe. A rangos eseményhez kapcsolódóan már elindult a közönségszavazás is, amely lehetőséget ad arra, hogy a nagyközönség is alakítsa a döntést, mely épületek kerüljenek a figyelem középpontjába.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Műemléki Világnap alkalmából április 17-én, Veszélyeztetett értékeink a Fertő-tájon című tudományos konferencián adta át az ICOMOS-díjakat.

Szervesen illeszkedik a revitalizációs program kusza szövetébe a téglaépítészet mestereinek alkotása.