2026. ősz. Aszályos nyáron vagyunk túl, természet alapú megoldásokkal ismerkedünk, megépült a fenékküszöb, virágzik a műfűbiznisz, alakul az erdőkert, biodiverzitás, no-till, pazarlás, kiszáradt a kút, hősziget, vízépítési biotechnika, hőkupola, magas vérnyomás, légszomj… Zaj van. Baj van. Polikrízis van. Cselekvési és szemléletváltási kényszerben vagyunk.

A szakemberek mindennapi munkáját nehezítő problémákat vagy éppen azt támogató megoldásokat országos szinten szemléző felmérést alig két hét alatt közel 300 szakember töltötte ki, és a szervezők továbbra is várják az ország minden részéből a véleményeket.

Ahogy minden nyáron, az Eltinga (EECFA Research) most is megvizsgálta, hogy az Európai Bizottság hogyan látja az EECFA országait. A 2025 őszi és a 2026 tavaszi előrejelzés közötti főbb változásokat ebben a cikkben foglalta össze Tancsics Tünde, az Eltinga elemzője.

Az építészet megújulását célzó petíciót indítottak közismert tervező építészek A közérdek építészete – 10 pont a magyar építészet megújításáért címmel.

A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

Elképesztően nagy érdeklődés övezte a 2026. május 4-én, hétfőn megrendezett RÉKE-estet, amely nemes egyszerűséggel a Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről címet viselte.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

2026 májusában Budapest ad otthont a Baumit Life Challenge nemzetközi díjátadónak, amely Európa leginspirálóbb homlokzatait állítja reflektorfénybe. A rangos eseményhez kapcsolódóan már elindult a közönségszavazás is, amely lehetőséget ad arra, hogy a nagyközönség is alakítsa a döntést, mely épületek kerüljenek a figyelem középpontjába.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Még emlékszünk a szintén magyarok lakta Újvidék leszakadó előtetejére, de ma újabb tragédiáról érkezett hír Révkomáromból. Életét vesztette egy 51 éves férfi, a hivatal ügyfele, egy 64 éves férfit légimentők szállítottak kórházba, valamint egy 67 éves férfi könnyebb sérüléseket szenvedett. A nyilvánosságra hozott fotók alapján tippelhetünk az okokra is. Tanuljunk belőle!

Lassan egy éve, hogy statikai problémák miatt szükségessé vált a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő Tófürdő központi épületének lezárása. A korlátozás kizárólag a tavon lévő főépületre és a szabadtéri fürdőzésre vonatkozik – a tófürdő jelenleg is látogatható, a gyógytó és más fürdőrészlegek továbbra is működnek.

A Béla király úti kormányvendégház ismét felbukkant a nyilvánosságban, árverési tételként, egy korszak zárult le. Számomra azonban nem egy ingatlan került kalapács alá, hanem egy HÁZ, amelyet megépítettem, és évtizedeken át nem mutathattam meg. Ez az írás először beszél arról, milyen olyan épületet tervezni, melynek feladata a láthatatlanság volt.