Kisebb építészeti beavatkozással terveznek új, a jelenleginél inspirálóbb környezetet a pécsbányatelepi családok átmeneti otthonába a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építészhallgatói.

Kádárkocka természetbarát és energiatakarékos felújítása, cölöpalapokon álló természetes anyagokból épített lakóház, zöldtető, a víz visszaforgatásának megoldásai, szalma és vályog mint építőanyag – többek között ezek az elgondolások is szerepeltek az idei, immár 3. alkalommal megrendezett Tervezz te is ökoházat! vetélkedő pályamunkái között.

A nagy léptékű építőipari beruházások ma már nem nélkülözhetik a homlokzattervező szakmérnöki munkát, mind az transzparens felületek, mind a szerelt jellegű homlokzatburkolatok specializálódott szaktudást igényelnek. Az épülethomlokzati tervezési és kivitelezési ágazatban egyre nagyobb az igény a homlokzattervező szakmérnökök munkájára.

Vasarely és a kinetikus művészet gyökereit, kortársi kontextusát és kisugárzását, ma is termékeny utóéletét és a képzőművészeten túlmutató hatását illusztrálja a 2023. március 17-én nyíló pécsi kiállítás.

A pécsi egyetemi belsőépítész-képzés eddigi egyik legmagasabb elismerését kapták a Buildner Architecture Competitions nemzetközi építészeti versenyen részt vevő mesterszakos hallgatók.

Ebben a sorozatban olyan pécsi homlokzatokat mutatok be, melyek megítélésem szerint pozitív irányba fejlődtek a homlokzati felújítást követően. A rendelkezésre álló korábbi utcaképpel összehasonlítva a jelenlegi állapotokat megtekintve egyértelműen látható a fejlődés.

Érden, a volt Batthyány-Sina-Wimpffen-Károlyi kastélyban 1983-ban nyílt meg a Magyar Földrajzi Múzeum, a város egyetlen országos jelentőségű intézménye. A magyar utazók örökségét bemutató színhely gondolatát Teleki Pál már az első világháború előtti években felvetette.

Ebben a sorozatban olyan pécsi homlokzatokat mutatok be, melyek megítélésem szerint pozitív irányban fejlődtek a homlokzati felújítást követően. A rendelkezésre álló korábbi utcaképpel összehasonlítva a jelenlegi állapotokat megtekintve egyértelműen látható a fejlődés.

Az érdi minaret mellett érdemes megemlékezni Magyarország oszmán-török emlékeiről. Két minaret csupán csonkán maradt fenn: az egyik Esztergomban, a másik Szigetváron. Ezen kívül dzsámik (templomok), türbék (síremlékek) és ilidzsék (termálfürdők) maradtak ránk. A hadi építészet emlékei, a budai Várban tornyok, bástyák, rondellák.

A terveik összetett egyszerűségével is jellemezhető Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál kapta idén a Molnár Péter-díjat. A 2004-ben alapított, most 17. alkalommal átadott elismerés kuriózum a hazai építészeti díjak sorában: a szakma országosan elismert szereplői magánemberként ítélik oda olyanoknak, akik munkáikkal túlmutatnak aktuális építészeti divatokon és ideológiákon, ezzel pedig (m)értékteremtők.

Két évvel ezelőtt ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutattam be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután különböző okoknál fogva töröltek őket a műemlékjegyzékből, rövidesen megsemmisültek. A lista most bővül...

Érd legjelentősebb építészeti emléke a minaret, Érd Ófalu főutcájának térré kiszélesedő részén áll. A minaret definíciója: mohamedán templom karcsú tornya, körerkélyéről szólítja imára a hívőket a müezzin, egy éneklő muszlim személy. Elpusztult csúcsát és erkélyét helyreállították.