Timon | 2022.11.29

Érd legjelentősebb építészeti emléke a minaret, Érd Ófalu főutcájának térré kiszélesedő részén áll. A minaret definíciója: mohamedán templom karcsú tornya, körerkélyéről szólítja imára a hívőket a müezzin, egy éneklő muszlim személy. Elpusztult csúcsát és erkélyét helyreállították.

A minaret a török időkben, a 17. században épült mecsethez tartozó imatorony. A mecset a 19. században elpusztult. Három hazai minaret ismeretes: Egerben, Pécsett és Érden, az esztergomi és a szigetvári csonkán maradt fenn.

Története. A Duna jobb partján végighúzódó hadiút mentén lévő 16. századi állomások, védő erősségek: Ercsi, Pentele, Földvár sorában Szulejmán szultán parancsára Hamza székesfehérvári bég építtette fel Érden a nevét viselő szerájt (palánkvárat). A szerájt 36 fegyveres őrizte. A helyőrség muszlim katonái számára a bég a vár mellé mecsetet hozott létre. 1664-ben az erődítésben járt Evlia Cselebi, a neves török világutazó az építtetőnek Hamza béget írta le. Más vélemények szerint a mecset és a minaret későbbi időben épülhetett, amikor a szeráj szerepe a 15 éves háborút (1591-1606) követően megnövekedett, s ezzel a palánkvárban állomásozó harcosok száma is megemelkedett.

Egy 1783-as térképen még ábrázolták a településen álló mecsetet. Hogy ezt követően mi történt, nem ismeretes. Legvalószínűbb, hogy az 1838-as nagy dunai árvíz mosta el a mecsetet. Varsányi János feljegyzése szerint 1840 körül már csak a minaret állt. Az érdiek a mecset köveit feltehetőleg széthordták és házaikba beépítették.

Helyreállítás. Az ásatások 1962-1965 között tartottak Fehér Géza régész vezetésével. Feltárták a 9,8×9,8 méteres mecset alapfalait. A minaretet 1970-1972-ben állították helyre Ferenczy Károly műemléki mérnök tervei alapján. Vasbetonból ekkor restaurálták a körerkély elpusztult mellvédjét, a kast és a toronysüveget, valamint megépítették a bejárathoz vezető konzolos lépcsőt és a torony mellett egy mihráb imitációt. 1999-ben a homlokzatot konzerválták. 2000-ben az imatornyot teljesen felújították. Ekkor fedezték fel a körerkély alatti angyalmotívumot.

Építészeti leírása. Méretei, szerkezeti megoldásai és díszítései a legszerényebbek a magyarországi minaretek között. Alacsonyabb és zömökebb az egri Kethuda dzsámi 40 méter magas minaretjénél, Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámijának minaretjével pedig azonos magasságú. Az érdi imatorony a sóskúti kőfejtőből származó mészkőből faragott építőkövekből épült. Kocka alakú zsámolyon, törökül kalde nevű részen áll. Lábazata (kürszü) és oszloptörzse (gövde) 12 szög alaprajzú a szokásos 14 szög helyett, mely a körhöz jobban simul. A lábazat és a torony közötti átmenetet képező 1,1 méter magas, trapéz alakú nyaktag (pabudzs) hajlásszöge 60 fokos. A legkevésbé meredek és a legrövidebb nyaktag, mivel a már említett magyar minaretek 2,5 méter magas nyaktaggal rendelkeznek, hajlásszögük pedig 75-80 fokos. Az oszloptörzs magassága mindössze 8 méter, míg a másik két esetben 16,5, illetve 11,5 méter. Az említett minaretek palástját, oszlopsíkjait függőleges vájatokkal, kannelúrákkal tagolták. A 20 cm falvastagságú érdi torony falai vájatolás nélküliek. Az oszloptörzs élsarkainak ívesen hegyes kiképzése és a világítórések az egyedüli szabálytalanságok. A körerkély (serefe) 15 méter magasan húzódik. Négytagú konzolos főpárkány vakívekből álló motívumsora fut körbe. Ezen övgyűrű alatt pedig fordított szív alakú vakívekből álló arabeszksor látható. Az erkély is 12 szögű, mint a lábazat, nyaktag és oszloptörzs. Átmérője egyezik a lábazat átmérőjével. A körerkélyen álló kas (petek) valójában a torony befejezése, rajta ajtónyílással, azon át lehet a körerkélyre lépni. Tetejét kúp alakú, hegyes tetősüveg (tadzs) zárja. Egy félhold alakú bádog tetődísz volt rajta, de egy villámcsapástól ez megsemmisült. 1970-1971-ben a vasbeton részeket az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) munkatársai kiegészítették. Ezáltal a torony 15 méteres magassága 22 méterre nőtt. A minaret szegmensíves bejáratát a lábazat keleti oldalán 2 méter magasságban vágták. Eredetileg a mecset karzatáról nyílt, faajtóval lezártan. Utólag ide létesítettek vasbeton előlépcsőt. A torony belsejében ötvenhárom darab, ék alakú, csorbult mészkő fokokból szerkesztett csigalépcső vezet a körerkélyre. A húzott fokokat habarcsba rakták és vaskapcsokkal fogták össze.

Az érdi minaret a fennmaradt három hazai minaret közül a legkisebb. Az egri egykori Ketude dzsámi 40 méter magas minaretje Európa legészakibb létező török emléke. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi minaretje abban egyedülálló, hogy mind a dzsámi, mind az imatorony együtt maradt fenn.

Képek: 

  1. Az érdi minaret
  2. A minaret a magasból
  3. A minaret közelről
  4. A minaret felmérési rajza
  5. A minaret romos állapotában
  6. A minaret rekonstrukciója létraállvánnyal
  7. A minaret előlépcsője és mihrab imitáció hátulról
  8. A mihrab imitáció elölről
  9. A minaret helyreállított felső része
  10. A minaret csigalépcsője
  11. A minaret díszítése
  12. Érdi minaret turistaérem
  13. Az egri egykori Kethude dzsámi minaretje
  14. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi és minaretje
A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások