Mint minden évben, idén is odaítélték a legrosszabbul sikerült brit épületnek kijáró díjat, melyet a Walkie Talkie-nak becézett londoni felhőkarcoló nyert el.

Háromdimenziós felvételek készítésére alkalmas kamerákkal akarják ellátni a közel-keleti államok lakosait az ókori műemlékek megmentése érdekében, oxfordi és cambrdige-i régészek terve szerint a felvételek segítségével megőrizhetnék az Iszlám Állam által a térségben lerombolt műkincseket.

Földbe zárt kincseink címmel tette közzé az idei Kulturális Örökség Napjai (KÖN) felhívását a rendező Forster Központ. Ebben az évben a 200 éve született Rómer Flórisra, a magyar régészet atyjára és a régészetre fordít kiemelt figyelmet a szeptember 19-20-án megrendezendő program.

A cikksorozat második részében az Európai Unio és az Amerikai Egyesült Államok épületeket ábrázoló pénzérméit vettem sorra.

Huszonnégy helyszínt nyilvánított a világ kulturális örökségévé az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Bonnban ülésező világörökségi bizottsága.

A Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME – oroksegmenedzser.hu) hosszú távú kezdeményezést indított 2015 tavaszán, melynek célja a budapesti világörökségi helyszínekhez tartozó kezelési terv elkészítésének civil és szakmai támogatása, valamint a témában érdekeltek párbeszédének elősegítése.

A Budai Vár – építészeti konferencia a Nemzeti Hauszmann Tervről teljes anyaga ingyenesen hozzáférhető, illetve – aki akar 4 kreditpontot – on-line részt is vehet a rendezvényen. 4 szekcióban, 25 előadás, közte Franco Stella, Rudolf Zunke és Gábor Mester de Parajd előadása.

Írásom második részében a máltai, francia, német és amerikai építészeti témájú postabélyegekről készítettem áttekintést. Befejezésül a magyar és amerikai bélyegkiadás statisztikai számait hasonlítottam össze. Végül építészeti tárgyú bélyegügyben javaslatot tettem a MÉSZ-nek.

Brémában többek között az a jó, hogy az óváros közepén áll a reneszánsz stílusú városháza, ezért csodálatos műemlékek erdején kell „átvágnunk” magunkat, hogy a világörökségi helyszínt láthassuk. Ezzel együtt érdemes felismerni, hogy nem minden a Brémai Muzsikusokról szól. Vagy mégis?

A tégla- és a kőépítészet határvonala Németországon keresztül húzódik. Az északi területeken nem állt rendelkezésre nagy mennyiségű kő, agyag viszont igen, így a földrajzi fekvés határozta meg a téglagótika kialakulását Észak-Németországban is.

Ha összehasonlítjuk az 1000 és 1200 között megépült norvég fatemplomokat az itáliai protoreneszánsszal, az angliai katedrálisokat a nyugat-dunántúli kis templomokkal, rögtön világossá válik, hogy a romanika korszaka egyike a legsokrétűbb építészettörténeti fejezeteknek.

Az UNESCO világörökségi helyszínek bemutatásával egy-egy ország építészettörténetének keresztmetszetét is felvázolhatjuk. Ebben a sorozatban olyan építészettörténeti időutazást tervezek, amelyben minden jelentősebb korszak képviselteti magát a várományos listán szereplő és a jelenlegi 39 németországi világörökségi helyszínből válogatva.