kome | 2015.06.13
A Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME – oroksegmenedzser.hu) hosszú távú kezdeményezést indított 2015 tavaszán, melynek célja a budapesti világörökségi helyszínekhez tartozó kezelési terv elkészítésének civil és szakmai támogatása, valamint a témában érdekeltek párbeszédének elősegítése.

Mi is a budapesti világörökségi terület és mit jelent NEKÜNK ez a cím?

„Budapest – a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út” 2002 óta szereplő tétel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világörökség Jegyzékében, miután az 1987-ben elfogadott budapesti világörökségi terület határait kiterjesztették. Ma a budapesti belváros jelentős része a világörökségi helyszínhez (http://heritagemanager.hu/uploads/Budapestvilagorokseg.pdf) vagy annak védőzónájához tartozik. Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg 8 magyarországi helyszín szerepel, a világörökségi egyezményt aláíró 161 államból pedig összesen 1007 helyszín található az egyetemes jelentőségű kulturális és/vagy természeti értékek listáján.

Első ránézésre azt gondolhatnánk, pusztán örökségszakmai elismerésről van szó, amivel ezen a körön kívül másnak nem igen van dolga. Pedig ez a cím olyan nemzetközi PR eszköz is, amivel sokan számolnak és amelyet sokan (ki)használnak. Felmerül a kérdés, hogy nekünk ugyan miért kellene még reklám, hiszen a Budapest „márka” már így is jól működik, sőt, sokak lakókörnyezetét már a jelenlegi turistaforgalom is túlterheli.

Véleményünk szerint egy összehangolt és alapos kezelési terv esélyt ad arra, hogy Budapest értékeit méltóképp megőrizzük és átélhetővé tegyük, ugyanakkor arra is, hogy a belvárost élhető lakókörnyezetként fenntarthatóvá tegyük.


Mi az a világörökségi kezelési terv és kik a benne érdekeltek?

A fentiek értelmében a budapesti világörökséghez más-más mértékben és módon, de köze van például az Andrássy egyik házában lakó, éppen redőnyt szerelő úrnak, az itt zajló rendezvényeken felvonulóknak, a Jókaira bandázni járó fiataloknak, a Várban sétákat szervező idegenvezetőnek, a Batthyány téri kávézósnak és a Vár felújítását tervezőnek is. Vajon tudják ezek az emberek, hogy dolguk van vele? Ha tudják, akarnak vajon tenni valamit?

A kezelési tervet azért találták ki, hogy keretet és alapot adjon a tenni akarásnak. 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről úgy fogalmaz (7. § (1)), hogy a kezelés célja a kiemelkedő egyetemes értékek, és az azokat hordozó anyagi és nem anyagi tényezők megőrzése. Ehhez elengedhetetlennek tartja a terület összehangolt fejlesztését, használatát, megőrzését, vagy éppen helyreállítását. A kezelési tervnek ideális esetben ezekhez kellene irányelveket, koncepciókat, stratégiákat megfogalmaznia minden érintett javaslatait, ötleteit figyelembe véve. Már amennyiben létezik ilyen dokumentum. Budapest esetében ugyanis most kezdődik csak az előkészítése. Tehát most van itt a lehetőség a hozzájárulásra!


Hogyan készül a kezelési terv?

Budapest esetében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ a „Kijelölt Világörökségi Gondnokság”. A kezelési terv elkészítésének külön kormányrendeletben körvonalazott, körülbelül féléves folyamata nagyon leegyszerűsítve a következőképpen néz ki: a Forster Központon keresztül a kulturális örökség védelméért felelős miniszter megbíz egy tervező csapatot, akik a terület kezelését ellátó világörökségi gondnoksággal, a tulajdonosokkal (Budapest esetében ez kilenc kerületi önkormányzatot is jelent!), főépítészekkel, további érintett minisztériumokkal és hivatalokkal leegyeztetve megalapozó kutatásokat, és elemzéseket követően elkészítenek egy tervezetet, melyet közzététel után rövid (15 nap!) határidővel véleményezhetnek a területen ingatlantulajdonnal rendelkezők, ott működő vallási közösségek és civil szervezetek. Ilyen bonyolult rendszerben persze idő és kapacitás hiányában könnyen kimaradhatnak olyanok a folyamatból, akiknek a bevonása fontos lenne.


Mi tehát a MI dolgunk a világörökséggel?

A KÖME egyik fő célkitűzésének tartja, hogy már a tervezés megalapozó időszakától, azaz mostantól kezdve felhívja a figyelmet a közös felelősségre, és segítse a párbeszédet a különböző érdekcsoportok között. Másik fontos feladatunknak tekintjük, hogy a majdan a Kormány által elfogadott kezelési terv fejlesztési céljai a helyszín egyetemes értékekeit megismerni, átélni kívánó látogatók és az ott lakók igényeire, visszajelzéseire is épüljenek.

Munkánk sikerében nagyon fontos szerepet tulajdonítunk az önkéntesek munkájának, így folyamatosan várjuk is a vállalkozó kedvűeket! Egyesületként már most több mint egy tucat elhivatott emberrel dolgozunk együtt. Az ő segítségükkel májusban néhány hét leforgása alatt felmértük, hogy jelenleg a világörökségi területen járva hol, és milyen formában találkozhatunk az UNESCO címre vonatkozó utalásokkal. A vizsgálódás eredményeként létrejött térképet a június 15-i nyilvános szakmai fórumunkon mutatjuk be, és a munka során szerzett tapasztalatokat is itt fogjuk megvitatni. Közösségi oldalunkon addig is képek és megjegyzések formájában tesszük folyamatosan közzé a legérdekesebb példákat.
Keresünk olyan civil szervezeteket is, akik a budapesti világörökségi helyszínhez köthetően bármilyen célcsoporthoz, kultúrához, demokratikus értékekhez, érdekképviselethez, értékvédelemhez, értékközvetítéshez, véleményformáláshoz, gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó területen aktívak. Örömmel fogadjuk, ha felveszik velünk a kapcsolatot, akik a leírásban magukra ismertek!

Egyik első lépésként június 13. és 15. között műhelymunkát és fórumot szervezünk, melynek részletei a honlapunkon megtalálhatók.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások