Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

„A jó építészet nem csak a formáról, hanem az emberi élményre való tervezésről is szól” – mondják. Az építészek a valós élethelyzetekre terveznek: egy családnak, akinek csendes gyerekszobára van szüksége, egy szakembernek, akinek koncentrált otthoni irodára van szüksége, vagy egy ügyfélnek, aki szigorú költségvetéssel újít fel.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.

A Ferenciek terén álló északi Klotild-palota több mint egy évszázada meghatározó eleme Budapest városképének. Az épület luxusszállodává történő átalakítása egyszerre jelentett műemléki helyreállítást, szerkezeti kihívást és belsőépítészeti feladatot. A teljes rekonstrukciót a DVM vezette generáltervezőként és kivitelezőként.

A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.

A chicagói Obama Center nem egy újabb elnöki könyvtár, hanem egy olyan építészeti és társadalmi kísérlet, amely újradefiniálja az intézmény fogalmát, szakít a dokumentumőrző, reprezentatív emlékmű szerepével, helyette a közösségi élet, az oktatás és az állampolgári részvétel katalizátoraként kíván működni.

Christoph Ingenhoven szingapúri épületegyüttese a központjába helyezett oázissal a magasházas beépítések új modelljét vetíti elő.

A kortárs építészet nem feltétlenül az ikonikus forma létrehozásáról szól. Egy olyan korban, amikor sok épület vizuális jelenléttel akar kitűnni, a mexikói dombok között rejtőzködő ház az önkorlátozás gesztusát választja.

„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.

Budapest egyik legkeresettebb és legdinamikusabban fejlődő városrészében, Újbuda kertvárosias övezetében épül az Andor Liget Lakópark, amelynek kivitelezése elérte a legmagasabb pontját. A beruházás erőssége az élhető zöld környezet, rekreáció, illetve a közösségi funkciók hatékony integrálása.

Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.