Kilencven éves a világ legsikeresebb építésze

Norman Foster 1935-ben született Manchesterben. A város szegénynegyedéből származott, és már fiatalon is nagyon vonzotta az építészet. A Manchesteri Egyetemen (Manchester School of Architecture) kezdte tanulmányait, ahol 1961-ben diplomázott.

Tanulmányai során ösztöndíjat nyert az Egyesült Államokba, ahol a híres Yale Egyetemen folytathatta tanulmányait. A Yale-en találkozott későbbi alkotótársával, Richard Rogers-szel, valamint olyan tanárokkal és inspiráló személyiségekkel találkozott, mint Paul Rudolph és Serge Chermayeff. Az amerikai tanulmányút során Foster megismerkedett a modern építészet radikálisabb vonulataival, amelyek döntően hatottak rá.

Az egyetem után Norman Foster és Richard Rogers 1963-ban megalapították a Team 4 nevű irodát, ahol együtt dolgoztak Sue Rogers-szel és Wendy Cheesman-nel (későbbi feleségével, Wendy Fosterrel). A Team 4 rövid életű volt (1967-ben feloszlott), de már ebben az időszakban megmutatkozott Foster minimalista, funkcionalista megközelítése és technológiai érdeklődése.

A Team 4 után Foster 1967-ben alapította meg a Foster Associates (később Foster + Partners) nevű irodáját, amely azóta is a világ egyik legismertebb építészirodája.

Foster karrierje során számos ikonikus projektet tervezett, amelyek úttörő módon egyesítik az építészetet és a technológiát.

Néhány kiemelkedő munkája:

• Willis Faber and Dumas Building (Ipswich, 1975)
  A rugalmas belső terekkel és átriumos kialakítással ez az irodaépület korát megelőző koncepciókat hozott.
• Hong Kong and Shanghai Bank (HSBC) központja (Hongkong, 1986)
  Az épület akkoriban a világ legdrágább irodaháza volt, és innovatív függesztett szerkezete példátlan rugalmasságot biztosított, valóban korszakalkotó mű.
• Sainsbury Centre for Visual Arts (Norwich, 1978)
  Ez az épület egy nagyvonalú, moduláris tér, amely rugalmas kiállítási lehetőséget biztosít.
• Rheistag-kupola (Berlin, 1984)
  Új megvilágításba helezete a traszparenciát, az átlátható politika jelképévé vált, mindezt tartőszerkezeti bravúrral, ikonikus látvánnyal fűszerezve.
• 30 St Mary Axe („Gherkin”) (London, 2004)
  A „Uborka” néven ismert épület mára a londoni skyline ikonikus eleme, és az energiahatékonyság mintapéldája.
• Millau-viadukt (Franciaország, 2004)
  A világ legmagasabb közúti hídja, amely a mérnöki bravúrok és a tájba illesztett forma lenyűgöző kombinációja.
• Apple Park (Cupertino, Kalifornia, 2017)
  A kör alakú főépület (a „Spaceship”) a világ egyik leginnovatívabb irodaépülete – a technológiai óriás új központja.

Ezenkívül Foster irodája rengeteg repülőteret, irodaházat, kulturális intézményt és közlekedési csomópontot tervezett, amelyek mind a fenntarthatóságot és a jövőbe mutató formákat ötvözik.

Norman Foster azért is tekinthető a valaha élt legsikeresebb építésznek, mert páratlan életmű dicséri munkásságát. Több mint 300 projektet tervezett világszerte, és számos rangos díjat nyert, köztük a Pritzker-díjat (1999), a RIBA aranyérmét (1983)  és az American Institute of Architects aranyérmét (1994). És akkor a három Stirling-díjas projektjét még nem is említettük.

Munkásságában számos ikonikus formát vállalt be, egyensúlyt teremtve a modern esztétika, a funkcionalitás és a környezetvédelem között. Foster az innováció úttörője, mindig élen járt a technológiai megoldások építészeti alkalmazásában, legyen szó acél- és üvegszerkezetekről vagy energiahatékony rendszerekről.

Épületei és tervezési filozófiája szerte a világon példát mutatnak, és generációk építészeit inspirálják. Az általa képviselt high-tech és minimalista megközelítés ma is releváns, friss és modern.

Foster sikereit számos képesség segítette, így tehetségén kívül személyes tulajdonságai is. „Norman volt az egyetlen, aki ügyfélként beszélt róluk. Ő megérti az ügyfelet, igyekszik beszélgetni velük a problémáikról, úgy öltözik, mint ők.” – véli Owen Wainwright, a Guardian építészkritikusa. "Ez a képessége tette lehetővé Foster számára, hogy következetesen meggyőzze a világ legnagyobb üzleti vezetőit arról, hogy dolgozzanak az irodájával, köztük Steve Jobsot, Michael Bloomberget, és a JPMorgan Chase vezérigazgatóját, Jamie Dimont."

Norman Foster – akit II. Erzsébet királynő 1990-ben ütött lovaggá – 90 évesen is aktív és inspiráló alkotó. Életműve a modern építészet csúcsa, ahol a forma, a funkció és a technológia egyesül. Minden épületével újra és újra bebizonyítja, hogy a jövő építészete nemcsak látványos, hanem felelősségteljes is – és hogy az építészet valóban képes jobbá tenni a világot.