Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?

Az Allee Corner közös területei 2025 év végén teljeskörűen megújultak: a földszinti és emeleti lobbyk új, kortárs arculatot kaptak, amelyben a természetes anyagok, a növények és festőművész által készített, egyedi falfestmény egyaránt megjelennek.

Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?

Építészkonferenciával ünnepelte százéves fennállását a Krisztus Király templom.

Különösen japán történet, ha egy gyerekkori fantáziából egyszer csak építészeti program lesz: mi lenne, ha valóban be lehetne bújni egy Poké Ballba?

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?

A szabadtéri színház különlegessége, hogy nem pusztán a tájba helyezett előadótér, a teljes építészeti koncepciót a madarak mozgása, repülése és az ember-állat kapcsolat határozza meg.

Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Egy huszadik századi panelos szerkezetű munkásszállóval kapcsolatban a legtöbb ember első gondolata nem az értékmentés. Pedig szinte minden épületben vannak értékek, legfeljebb több fáradságot igényel a felkutatásuk.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

A kortárs építészet nem feltétlenül az ikonikus forma létrehozásáról szól. Egy olyan korban, amikor sok épület vizuális jelenléttel akar kitűnni, a mexikói dombok között rejtőzködő ház az önkorlátozás gesztusát választja.