Az egykoron védett, mára elbontott objektumok. A városfalhoz tapadó belvárosi területek
Papnövelde u. 41. sz. alatti lakóépület
A telek a belváros északkeleti szektorának városfallal érintkező részén található a Papnövelde utcában. Érdekes ezeknél a városfalszakaszoknál a búvópatakszerű megjelenés a különböző nyilvántartásokban: egyszer önállóan, máshol a városfalakkal együttesen szerepelnek a jegyzékekben. 1951-től kezdve hangsúlyozottan a városfalszakasz lett műemlékké nyilvánítva, majd ezekhez tapadt sok esetben egy-egy különösebb érték nélküli épület is. Ilyen pl. a Majorossy utca 11-13. szám is, ahol a Dercsényi-féle topográfia kifejezetten az udvaron álló városfalszakaszokat nevesíti szövegben és a térképen egyaránt.[1]
A 18. század közepére kialakult telekalakulaton sajátos, de a területre jellemző tömör beépítés jött létre a városfal és az utcavonal közötti sávban, melynek előnye volt a középkori városfalszakasz másodlagos felhasználása, ebben a formában védettségének biztosítása is fennállt. Hátránya azonban a műemléki értékű városfalszakaszok eltakarása és ebből adódóan jókarbantartásának elhanyagolása is.
A telken már 1762-ben ház állt, melynek eladásáról a történeti forrásokból értesülünk.[2] A szóban forgó egylakásos épület a 19. század elején épülhetett és a térképek tanúbizonysága szerint 1865 és 1872 között került kibővítésre úgy, hogy északnyugati irányban hozzátoldottak egy épületrészt. A huszadik század elején a telek átnyúlt a megbontott városfalon és ebben a kiugrásban létesült a szűk belső udvara.
Utolsó ismert állapota szerint egy rendkívül egyszerű, öt nyílástengelyes (1+1+3) épület volt, melynek dísztelen homlokzatán 4 db egyenes záródású ablak és egy szintén egyenes záródású ajtó nyílt. Az ajtó szemöldökmagassága alacsonyabb síkban helyezkedett el a mélyített vakolatsávval keretezett ablakokéhoz képest. A félnyereg tetőzet gerincvonala a városfal koronája alatt maradt.
Első ízben nem az épület, hanem az udvarán álló középkori várfalrészlet került műemléki védelem alá 1951-ben és emiatt szerepelt az 1953-as műemlékjegyzékben is.[3] A lakóépület különösebb műemléki értéket sosem képviselt, a telek a rajta húzódó városfalszakasz miatt értékes.
Több évtizedes program a középkori városfal szakaszainak kiszabadítása, láthatóvá tétele. Ebben az esetben a korábbi lakóház avulásával és elbontásával ez megvalósult 2014-ben. A korábbiakban a városfalat északról és délről is házsorok takarták a Papnövelde utca ezen szakaszán. A külső házsor megszűnését követően a belső házak falai intenzíven vizesedni kezdtek, emellett kiemelt fontossága lett az előkerülő városfalszakaszok konzerválásának, statikai megerősítésének, valamint a falkorona folyamatos felülvizsgálatának. A ház elbontásával a fal stabilitása kérdésessé vált, ezért volt szükség a Szentágothai sétány felőli oldalon a lehorgonyzására, mivel végső soron a fal kidőlésének veszélye is fennállt.[4]
Hosszabb távon a hatályos jogszabályoknak megfelelően az üres telek beépíthető úgy, hogy illeszkedjen az utcaképbe. Természetesen a városfal puszta látványa is pozitívum, persze nem lehet cél az összes többi épület elbontása. Ez az apró telek pedig napjainkban rentábilisan biztosan nem építhető be, így valószínűleg megmarad a jelenlegi állapot.
/folyt.köv./