Épületséta Kokas Lászlóval, a Kokas Műterem Kft. vezető tervezőjével, a Hild-villa felújításának generálkivitelezőjével. A bejárás során kiderül, hogy az építés néha bontással kezdődik, fény derül az úgynevezett áldozati vakolat szerepére, és még arra is, milyen szerepe volt egy égve felejtett villanynak a villa történetében.

Az 1830-as évektől kezdve Budán egyre több tehetős polgár, bankár, vállalkozó és arisztokrata jelent meg, akik lazán elszórt nyaralóépületeikkel népesítették be a domboldalakat. Itt, a város zsúfoltságától távol nyugalomra és tiszta levegőre leltek. A mai budai hegyvidék jelentős része a XIX. században még külterületnek számított, ahová a városlakók pihenni és feltöltődni jártak. A környéken a szőlőművelés, a borgazdálkodás, a tejtermelés és az állattartás dominált, miközben a kirándulók szívesen látogatták a gyógyforrásokat és a vendégfogadókat. Az 1830-as és az 1840-es években az itt felbukkanó, kisebb alapterületű, pavilonszerű villákra elsősorban a klasszicista stílus volt jellemző. 1844-ben, 55 éves korában, ebben a stílusban tervezte és építtette meg Hild József, korának elismert építésze és építőmestere saját maga számára a Budakeszi úton álló Hild-villát.

„Bezzeg azokban az időkben nagyon tudtak elődjeink építeni” – Ez biztosan mindig így volt? Vajon pontosan ilyennek álmodta meg Hild József az épületet? Hogyan függ össze egy gyerek kártyaadóssága a Hild-villával? „Hány élete” volt az épületnek?

A Hild-villa felújítása nemcsak a klasszicista építészet értékes emlékét őrizte meg, hanem élő szellemi központtá is formálta az épületet, amely 2016 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének ad otthont.

Időpont: 2026.04.25. szombat 11:00
Helyszín: Hild-villa, 1121 Budapest, Budakeszi út 38.

A villa megközelíthető a Széll Kálmán térről a 22, a 22A és a 222 számú buszokkal, a villa a Bíróság megállónál található.

Jegyeket kizárólag online lehet megvásárolni, az Építészet Éjszakája weboldalán keresztül. 

Forrás: https://mma-mmki.hu/
Fotó: MMA-MMKI / Sándor Emese

 

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Újdonságművelés a Metszet 6. számában
Újdonságművelés a Metszet 6. számában

A 6. lapszám kiemelten foglalkozik az Oszakai Expóval, a világkiállítások történetével és az idei pa...

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Oktatási épületek a Metszet 4. számában
Oktatási épületek a Metszet 4. számában

Oktatási épületeket gyűjtöttünk egybe a Metszet 4. számában. 

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...