Sumayya Vally tervére hatást gyakorló terek között szerepel a Fazl mecset és a kelet-londoni mecset, amelyek az első Londonban épült mecsetek közül valók, valamint a Centerprise Publishing House, egy mára már bezárt könyvesbolt Hackney-ban, mely a homoszexuális és fekete irodalom kiadója volt. További helyszínek a dalstoni Four Aces Club, egy 1966-ban alapított zenei előadóhely, amely az elsők között mutatta be a fekete zenészeket, és a Mangrove karibi étterem, Notting Hill fekete közösségének legendás találkozóhelye, valamint bárok, üzletek, sőt fodrászszalonok, melyek a szerepet játszottak vagy játszanak a mai napig a helyi közösségek mindennapjaiban.
A tervezési folyamat eredményeként egyfajta fordított régészeti lelőhely jött létre. Vally a főváros körüli több mint 50 helyszínen vett mintákat, melyeket rétegezések, illesztések és kivonások sorozatával olvasztott össze. Az így kapott alkotás pultok, padok, lábazatok és előtetők töredékeiből képez egészet, amelyek Rachel Whiteread1 formáit vagy a Adolphe Appia2 színpadképit idézik, és arra hívják fel a látogatókat, hogy mászkáljanak közöttük, pihenjenek meg, dőljenek hátrazugaiban. Megközelítése Herzog & de Meuron és Ai Weiwei közös munkájaként létrejött 2012-es pavilont 2012-es pavilont is idézi, amely korábbi építmények alapjait helyezte a helyszínre, amivel parafa borítású lépcsős tájat képzett. Bár utóbbiak munkájukat szerényen elrejtették a földbe, Vally épülete szándékosan impozáns, büszke emlékműként áll a marginális migráns közösségek előtt.
Vallyt az foglalkoztatta, hogyan alakulnak ki az gyülekezés különböző léptékeihez alkalmazkodó terek. Ezért a pavilonban van hely nagy csoportok számára, kisebb beszélgetésekhez, vagy egyszerűen csak magányos időtöltésre. Remek játszóhelynek kell lennie a gyerekek számára is, rengeteg kukucskáló réssel és rejtekekkel. Ahelyett, hogy messziről megcsodálható objektumként állna, mint néhány korábbi év fotogén kirakati darabja, az idei szerkezetet határozottan belülről kifelé tervezték. Azokat, akiket a lombkorona fölé szinte fenyegetően magasodó, mindenesetre meglehetősen nehézkes jelenléte elriaszt, megnyerhetik a kifinomult, emberi léptékű részletek, melyeket belül találnak. Hiszen ebben a pavilonban egy egész multikulturális világváros benne van.
A Sumayya Vally vezette johannesburgi székhelyű Counterspace építésziroda munkáját nyugodtan nevezhetjük nagybetűs építészetének. Átgondolt arányok, részletgazdagság, tömeg és térfogat, valamint árnyék és fény artikulációja, emelt belmagasság és légiesség. Elegáns, jelen van.
Sumayya Vally, akit a Time magazin nemrégiben a jövő 100 irányt mutató személyiségei egyikének nevezett meg, a legfiatalabb építész, aki megkapta a rangos megbízást.
1 Angol szobrász (1963-)
2 Svájci építész, díszlettervező (1862-1928)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére