A 2017 január elsejétől érvényes új energetikai követelményekről szólt a február 22-i teltházas Metszet Építész Tervezői Nap. A vastagodó hőszigetelések számos épületfizikai, tűzvédelmi, épületszerkezeti és akár jogi problémát vetnek fel. Meglepő problémák kerültek elő!
Egyre többször találkozhatunk látszó OSB lap tudatos megjelenésével belső terekben. Az olcsó és strapabíró anyag az elmúlt években bújt elő más burkolatok alkotta rejtekéből, s állt be a bontott tégla, látszóbeton, corten acél, raklapbútor alkotta sorba – valójában teljesen logikusan.
A 2018. február 1-jén megrendezett, a tervezői művezetésről szóló konferencia és országos webinárium az egyszerű bejelentéssel kivitelezhető munkákat járta körül: milyen sűrűn kell tervezői művezetést folytatni, és e bejárásokon mire is érdemes a tervezőnek figyelni, mennyire vastagodnak a hőszigetelések, hogyan nem dől össze az épület.
Kétségkívül a korszak legmarkánsabb és legmegosztóbb épülete az új városközpont fölé emelkedő húszemeletes lakóépület és a hozzákapcsolódó szolgáltató tömb. Mire azonban megépült, az építészeti tervezésben már új szelek fújtak, a rekonstrukció félbe maradt. A nagyszabású, meg nem valósult tervekből így is sokat megtudhatunk az akkori korszellemről
A belváros rekonstrukcióját több szempontból is egyre inkább sürgetőnek találták. Viszont a helyszín, a Kossuth utca és a Rákóczi tér jelentős lakóépület-állományát először fel kellett számolni, ez az 1960-as évek közepén meg is kezdődött.
Az Egyetemváros által kijelölt déli terjeszkedési irány helyett az 1960-as évekre megszilárdult a város keleti irányú fejlesztésének gondolata. Ennek következményei, a régi kereskedőházak nagy mértékű szanálása, az autósforgalom elterelése és az új városközpont arculatának kialakítása határozták meg az évtized városépítészetét.
Az első nagy építkezések, a szocreál stílus történeti álruhájából adódóan még többé-kevésbé „hagyományos” összképet eredményeztek, a hatvanas évektől induló nagy építkezések viszont már a szocializmus keretei közé szorított modernizmust képviselték.
Veszprém városának mai képe hosszú évszázadokon át formálódott. Hogyan alakult ki a ma látható összkép? Milyen szándékok, társadalmi, politikai megfontolások vezérelték a huszadik század várostervezőit? Hogyan jelent meg mindez a közvéleményben, és milyen örökséget hagytak e zaklatott évtizedek? Ezekre keres választ a következő cikksorozat.
Transzparens szerkezetek új szerepben: árnyékolás, energiatermelés, teherbírás – Építész Tervezői Nap április 24-én (MÉK 2 pont)
Felújítások értéknövelő képessége: hogyan feleltessünk meg régi szerkezeteket a jövő kihívásainak? – Építész Tervezői Nap május 22-én (MÉK 2 pont)
Eresz-párkány-attika: az épületburok-koncepció Achilles-sarka? – Építész Tervezői Nap szeptember 18-án
A víz az úr? Alépítményi szigetelések, lábazatok, utólagos szigetelés – Építész Tervezői Nap október 16-án
Tűzvédelem: láthatáron az új OTSZ? – Építész Tervezői Nap november 13-án