Balog Zoltán kiemelte, a környéken lakók is jobban járnak, ha zöldmezős beruházásként egy új kórházat kapnak 1000 ággyal, mintha az Alkotás úton lévő Sportkórházat fejlesztették volna, amelynek ágyszáma, kapacitása túl kicsi lett volna.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy míg a vidéki kórházak több 100 milliárd forintos nagyságrendben újultak meg az utóbbi években, Budapest nem részesülhetett az ezt lehetővé tevő uniós forrásokból, a fővárosban a legrosszabb az infrastruktúra.
Megemlítette, hogy a János-kórház ügye speciális, a pavilonrendszerű működést ma már nem tartják hatékony módszernek, de amíg az észak-budai centrum nem jön létre, addig nem fognak hozzányúlni. Úgy vélte, az lenne a legjobb megoldás, ha a Kútvölgyiben hoznák létre azokat a kapacitásokat, amelyek most a János-kórházban vannak – írja az mno.hu.
Mindössze három nappal korábban Cserháti Péter miniszteri biztos még más helyszínt nevezett meg a Magyar Idők szerint.
A dél-budai szuperkórház konkrétan az Andor utca-Than Károly utca által határolt területen épülhet meg – ezt a főváros egészségügyének átszervezésével megbízott miniszteri biztos árulta el egy tegnapi konferencián. Cserháti Péter tájékoztatása szerint egy majdnem 500 ágyas sürgősségi centrum jönne itt létre, és a Semmelweis Egyetem (SE) fejlesztési projektjének részeként a pesti oldalról ide kerülnének a gyermekklinikai kapacitások. Lapunk információi szerint ezzel megvalósulhatna az SE terve, egy csaknem hatszáz ágyas budai gyermekegészségügyi központ és klinika.
A miniszteri biztos szerint a dél-budai egészségügyi centrum helyének kiválasztását befolyásolta az is, hogy egy kormányhatározat szerint dél-budai irányba is meghosszabbítják az 1-es villamos útvonalát, illetve hogy az olimpiarendezéssel összefüggésben is számos beruházás várható, többek között megépülhet a régóta tervezett új dunai átkelő, a Galvani híd, így összességében javul a környék közlekedése. A jó megközelíthetőség ugyanis mindenféle kórházberuházásnak alapfeltétele, mint Cserháti Péter fogalmazott, a politikával is meg kellett értetni, hogy a kórházi ellátás lényege egyre inkább az, hogy a betegek csak a feltétlenül szükséges időt töltsék bent, viszont akinek vissza kell mennie varratszedésre, gipszlevételre stb., tömegközlekedéssel is megtehesse.
Ezért nem szerencsés ebben az esetben a városon kívüli, teljes egészében zöldmezős beruházás, és ezért javasoltak az észak-budai szuperkórház helyszínéül is egy városon belüli területet. Mégpedig, mint a biztos elmondta, a Kútvölgyi és a János-kórház, a Pető Intézet Kútvölgyi úti, valamint az egykori Haditechnikai Intézet Virányos út és Szilágyi Erzsébet fasor közötti, használaton kívüli területét, illetve épületeit. Ez azt jelentené, hogy az ottani szuperkórházat részben zöldmezős beruházással, részben felújítással valósítsák meg. Itt is fejleszteni kell a közlekedést, hogy az intézmény csúcsidőben is megközelíthető legyen. Erre több terv is létezik, ezekről is dönteni kell – tette hozzá.
Az újabban megnevezett Dobogó az M1-es autópálya és az Egér út közötti területre esik. (Az M4 metró elindítása utáni tömegközlekedés-átszervezés óta hat busz jár erre a kelenföldi M4 metróvégállomástól, ami egyébként 3 megálló. Ld: http://bkk.hu/apps/docs/terkep/xxii.pdf Őrmezei út/Péterhegyi út megálló, persze, lehet hogy majd átteszik. – a szerk.)