épületek bambusz Etiópia fejlesztés helyi anyagok innováció prototípus vittori víz vízgyűjtő vízhiány warka

A levegőből tiszta ivóvizet gyűjtő tornyok

Az éltető vízforrás

opauszkililla | 2019.02.21. 13:15
Etiópia számos kis falujában a vízgyűjtés veszélyes feladat. A legközelebbi vízforrásig akár több órába is telhet eljutni, és amit onnan hoznak, nem biztos, hogy iható. Gyakran előfordul, hogy állati vagy emberi hulladékkal szennyezett.

A vízhiány világszerte több, mint 1 milliárd embert érint, ezért Arturo Vittori építész egy olyan bambuszszerkezetet tervezett, melynek célja az ivóvíz összegyűjtése a levegőből.

Először a 2012-es Velencei Biennálén jelent meg a Warka toronynak nevezett szerkezet, ahol a koncepció mögötti részleteket is bemutatták. Azóta számos kísérleti prototípust és kiegészítő eszközt készítettek. A fejlesztés során 2015. májusában felállítottak egy tornyot Dél-Etiópiában, melynek működését azóta is figyelemmel kísérik.

Az építész a fejlesztés ihletét egy magas fennsíkon lévő elszigetelt faluból merítette Etiópia északkeleti részén. Ott tanúja volt, hogy az embereknek nincs folyóvizük, nincs villamosenergia, WC vagy zuhanyzó nélküli környezetben élnek. A nőknek és gyerekeknek veszélyes útvonalon kell eljutniuk egy olyan forrásig, aminek a vize gyakran nem is iható.

Vittori javaslata egy könnyűszerkezetes, könnyen felépíthető, olcsó és infrastruktúrától független rendszer volt. Kívül bambuszkeret található, belül pedig poliészterháló van kifeszítve. Az eső, köd vagy harmat a légkörből lecsapódik a háló hideg felületére, ahol vízcseppeket képez és a szerkezet alján egy tartályban gyűjti össze őket. A megfelelő árnyékolás biztosítja, hogy az összegyűjtött víz ne párologjon el. Az összegyűjtött mennyiség az időjárástól függ, de mindegyik torony naponta akár 100 liter vizet is biztosíthat. Megvalósításának a költsége összességében 500-1000 dollár között van.

A formai inspirációt a helyi hagyományok ihlették és egy óriási, Etiópiában őshonos fügefa. A projekt sikerességét megkönnyíti, hogy a tornyok a falusiak kezében vannak, amik nem csak az élet alapvető erőforrásaként szolgálnak, hanem közösségteremtő erejük is van. A lombkorona árnyékában összegyűlhetnek akár oktatás, akár nyilvános események megtartására is.

A cél, hogy világszerte más kis településeken is tudják ezt a technológiát alkalmazni. Többek között Haiti, Madagaszkár, Kolumbia, Brazília, India, Sumba és Kamerun került szóba. A terjeszkedés során elindultak a kísérletek a különböző helyi anyagokkal, például a pálmalevéllel is, továbbá a W-solar nevű moduláris rendszerrel, mely a tornyot napelemek segítségével villamosenergia-forrássá alakítja. Így a vízszolgáltatáson kívül világítást biztosít, és lehetőséget ad, hogy a mobil eszközöket fel lehessen vele tölteni.

Forrás: Designboom

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Újdonságművelés a Metszet 6. számában
Újdonságművelés a Metszet 6. számában

A 6. lapszám kiemelten foglalkozik az Oszakai Expóval, a világkiállítások történetével és az idei pa...

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Oktatási épületek a Metszet 4. számában
Oktatási épületek a Metszet 4. számában

Oktatási épületeket gyűjtöttünk egybe a Metszet 4. számában. 

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...