hír épületek videók, animációk

Amikor a kortárs szociális lakásépítés megbukik

Centre Village, Winnipeg


Csépé | 2016.01.06
Az egyik legmenőbb kanadai fiatal iroda tervezte azt a lakóparkot, mely vidám, színes, társadalmilag érzékeny, jól átgondolt – mégis lakhatatlan bűnözőtanyává vált. Tanulságos történet a világ egyik legjobb menekültügyi rendszeréből, 2013-ból.

Nemrég közölt tanulságos cikket a The Guardian a winnipegi Centre Village beruházásról Kanadából. Raja Moussaoui és Andrea Lacalamita azért utaztak Kanadába, hogy egy díjnyertes szociális lakóegyüttes pozitív hatásáról írjanak: hogyan segít a kortárs építészet integrálni a menekülteket.

Csakhogy a helyszínen mást tapasztaltak: míg a korábbi évtizedekben Winnipeg Central Park negyede fülöp-szigetekiektől japánokon át sokféle nációt tudott integrálni, ez a mutatós projekt – javarészt afrikai lakókkal – megbukott. A lakók elégedetlenek a lakásokkal, a közösségi térnek szánt udvarokon drogüzlet és piálás zajlik.

A projekt – így visszatekintve – akkor vehetett rossz fordulatot, mikor az általában – és az eredeti teveken itt is – hat lakásnak helyet adó együttest át kellett tervezni 25 lakásossá. A tervező 5468796 Architects  iroda ekkor úgy döntött, nem helyezi sűrűn egymás mellé – vagy fölé –  a lakásokat, hanem az egyes lakásokból csinál karcsú, 2-3 szintes lakásokat. Ez valószínűleg angolszáz környezetben működhet is, de a lakók igencsak elégedetlenek a három szintes, 87 négyzetméteres lakásokkal (valljuk be, mi is azok lennénk). Egy-egy családi étkezésnél vagy felvisznek mindent a földszinti konyhából az emeleti nappaliba, vagy a gyerekek egy része a lépcsőn ülve ebédel – számol be az egyik lakó. Rengeteget lépcsőznek, és a lakások egyébként is kicsik, főleg a muzulmán családok létszámához viszonyítva. És ez csak az egyik probléma, a másik pont az, ami miatt a lakásokat feltornyozták: a földszinti udvar. A tervezők – akik egyébként a 2012-es velencei biennálén pont a migráns-építészettel képviselték Kanadát – elmondták: hisznek a közösségben, és ezért elsődleges volt számukra, hogy sok közösségi tér, játszótér legyen. "A lakóterek azért szűkek, hogy a lakók menjenek ki a szabad levegőre" – mondja a tervező, aki szerint a zord, 7 hónapos tél nem ok arra, hogy a szobában penészedjenek a lakók. Az afrikai lakók ezt nem igazán érzik át, így az udvaron inkább környékbeliek drogoznak, piálnak: a dílerek igen szeretik, mivel az utcákról nem lát be a rendőrség az udvarra, ráadásul van hátsó kijárata.

Nem építészeti kérdés, de érdekes adalék a fiaskóhoz: a kanadai szociális lakásépítés friss problémája miatt volt szükség az eredeti, kisebb lakásszámú tervek átdolgozására. Ez pedig az iszlám hitbéli problémája a kamatfizetéssel: mivel kamatot nem fizethetnek hithű muzulmánok, nem kapnak lakáskölcsönt. Emiatt a lakások után nem kölcsönt, hanem vételár-részleteket fizetnek ("rent to own"), ami más pénzügyi konstrukciót igényelt. Ennek nyomán kellett a lakásszámot emelni.

Talán még annyit érdemes hozzátenni: a német sajtóban a kanadai integrációt szokták követendő példaként emlegetni.


Fotók: 5468796 Architects, fotó, videó: in-context

Köszönet Talmácsi Istvánnak a téma felvetéséért!

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások