Humán veszteségek
Az invázió első napjai óta civilek, mentők, árvaházak, kórházak és lakónegyedek is bombázások és légicsapások áldozatai lettek; mely a nemzetközi humanitárius jog szándékos és súlyos megsértése. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR) szerint február 24. és május 2. között 6469 polgári áldozatot jegyzett fel (3153 halott és 3316 sebesült) Ukrajnában és a részben elismert donbaszi köztársaságok által ellenőrzött területeken. Az elhunyt civilek között 226 gyermek, a sebesültek között 319 gyermek volt. Donyeck és Luhanszk régiókban 3241 áldozat (1638 halott és 1603 sebesült) volt, ebből 484 áldozat (99 halott és 385 sebesült) az “önjelölt” köztársaságok által ellenőrzött területen. Az OHCHR úgy véli, hogy a polgári áldozatok száma „jelentősen magasabb”, különösen Mariupolban, Popasznajában, Iziumban és Borodiankában, ahol heves harcok folytak/folynak.
Menekültválság
Az invázió komoly menekültválságot okozott: az ENSZ adatai szerint április 26.-ig 5,32 millió menekült hagyta el Ukrajnát, főként Lengyelországba (2,848 millió), Romániába (0,764 millió), Oroszországba 0,563 millió, Magyarországra (0,476 millió), Moldovába (0,429 millió), Szlovákiába (0,346 millió) és Fehéroroszországba (0,024 millió). Március 21.-ig nagyjából 6,5 millió ember lett belső menekült, főként gyermekes nők és idősek. Az UNICEF szerint Ukrajnában a gyerekek több mint fele menekült lett. A közvélemény-kutatások szerint a menekültek 73%-a igyekszik hazatérni, de ha a háború elhúzódik és az oroszok tovább bombázzák a békés városokat, a menekülteknek nem lesz hova visszatérnie.
Gazdasági károk
A 9 leginkább érintett régió adja Ukrajna GDP-jének 30%-át. Az előrejelzések szerint idén a GDP-csökkenés 10% és 35-40% között lesz. Az ukrán GDP legalább 70%-ának forrásai viszont többé-kevésbé érintetlenek maradnak. Az ukrán gazdaság teljes (közvetlen és közvetett) vesztesége a háború miatt 564 és 600 milliárd USA dollár között mozog. Az infrastruktúrát ért közvetlen, dokumentált kárt 88 milliárd USA dollárra becsülik. Április utolsó hetében 3,1 milliárd dollárral nőttek az ukrán gazdaságot ért közvetlen veszteségek a polgári és katonai infrastruktúra pusztításai miatt.
Pusztítás az infrastruktúrában, iparban, lakóépületekben
Az orosz invázió az infrastruktúrát, az ipart és a lakóterületeket is érinti; kb. 23000 km út és 32000 m2 lakásállomány pusztult el. A lakásállomány különösen ott szenvedett súlyos károkat, ahol aktív harcok folytak:
- Mariupolban (Donyeck régió): a helyi hatóságok szerint az épületek 90%-a elpusztult.
- Irpenben (Kijev régió): az épületek 50%-a megsemmisült.
- Kijev megye közigazgatási körzeteiben: 1875 objektum sérült meg (546 teljesen megsemmisült, 1329 részben tönkrement).
- Kijev régióban: 28 társasházat, 441 családi házat, 8 oktatási intézményt, 4 egészségügyi intézményt, 8 kulturális intézményt és 2 sportintézményt romboltak le.
- Harkivban: az orosz tüzérség több mint 1300 többszintes lakóépületet, 70 iskolát, 54 óvodát, 16 kórházat bombázott le.
- Kijev városban: több mint 100 épület rongálódott meg (köztük 6 iskola és 14 óvoda). 6 lakóépületben megsérültek a teherhordó szerkezetek, melyek helyreállítása nem lehetséges, ezért bontásra szorulnak. Az összes többi épületet helyre kell állítani.
A legnagyobb veszteség a lakásállomány és a cégek vagyontárgyainak (főleg gépek) költségei. A megrongálódott, megsemmisült vagy lefoglalt lakóépületek és vállalkozások 40%-a Donyeck régióban, 23%-a Harkov régióban, 12%-a Csernyihiv régióban és 8%-a Kijev régióban található.
Összesen 535 óvoda, 866 közép- és felsőoktatási intézmény, 231 egészségügyi intézmény, 173 gyár és cég, 75 adminisztratív épület, 277 híd és hídátkelőhely, 11 katonai repülőtér, 11 repülőtér és 2 kikötő sérült meg vagy semmisült meg. Április végéig kb. 95 egyházi és 130 kulturális épületet rongálódott, semmisült meg, vagy került lefoglalásra.
Konkrét lakás-helyreállítási projektekhez kellene forrásokat találni, de Ukrajna infrastruktúrájának és gazdaságának háború utáni helyreállítása többek között a külföldről érkező ukránok visszatérésétől függ (munkások, üzletfejlesztés, ipar stb.). Az egyik terület a lakásállomány tervezése és bővítése Ukrajna nyugati régióiban, ahol legalább 5 millió belső menekült él (a háború alatt az emberek beilleszkedhetnek és néhányuk lehet, hogy nem tér majd vissza a régiójába). Miután az invázió véget ér, újra kell gondolni és újra kell indítani az életet. A háború ráébresztette az ukránokat arra, hogy új házakat kell majd építeni megerősített mélygarázssal (mint Izraelben) energiatakarékos technológiák felhasználásával.
9 nyugati régióba 1500 iparág kerülhet át (a cikk írásáig mintegy 121 cég költözött el). Az ipari eszközök vesztesége 6,7 milliárd USA dollár (kb. 100 ipari üzem sérült vagy semmisült meg). A fémgyártásban az eszközök mintegy 30%-a megsemmisült, a legnagyobb veszteség az Azovstal üzemben és az Iljics-művekben volt (a 2. illetve 3. legnagyobb üzem).
Export- és mezőgazdasági veszteségek
Az orosz csapatok lezárták az ukrán kikötőket az Azovi- és Fekete-tengeren is, így Ukrajna exportja korlátozott. Közúton és vasúton is csak limitált mennyiségű árut lehet szállítani az ukránok tömeges evakuálása (vasúton) és az útlezárások miatt. Tengeren Ukrajna a teljes dolláráru értékének 62%-át szállította, míg vasúton 12%-át, közúton pedig 23%-át.
Mivel a harcok gyakran az ukrán termőföldeken zajlanak, a mezőgazdaság közvetlenül is megsínyli az orosz agressziót. Ukrajna területének kb. 13%-án vannak oroszok által lerakott taposóaknák. Fennáll a háború elhúzódásának veszélye Harkov, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herson régiókban melyek az ukrán búzatermesztés 23%-át, a kukoricatermesztés 3%-át, az árpatermesztés 21%-át, és a napraforgótermesztés 20%-át adják.
Mi lesz a háború után
A háború utáni gazdasági kilábalás fő előfeltétele, hogy Ukrajna garanciát kapjon arra, hogy nem lesznek harcok az ország területén. Ha ez nem történik meg, a magánberuházások nullára fognak csökkenni, a gazdasági tevékenység vissza fog szorulni, a biztonsági költségek az üzleti életet fogják terhelni, növelve a gazdasági tevékenység költségeit és aláásva a versenyképességet. A fő célok tehát: 1) a háborúban tönkrement ingatlanokat és infrastruktúrát helyreállítani, 2) a gazdasági tevékenységet gyorsan újraindítani, 3) a menekülteknek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránoknak vissza kell térniük, és részt kell venniük a gazdasági folyamatokban, és 4) meg kell teremteni a fenntartható gazdasági növekedés alapjait.
Ukrajna újjáépítése legalább 600 milliárd USA dollárba fog kerülni hosszabb távon (nemcsak az infrastruktúra helyreállítása, hanem egy új gazdaság és új európai intézmények fejlesztése). A finanszírozási lehetőségek között szerepelhet az Orosz Föderáció befagyasztott vagyona, valamint az ukrán infrastruktúra helyreállítására szánt európai és amerikai alapok. Az EU szolidaritási alap létrehozását tervezi Ukrajna háború utáni újjáépítésére (a Covid-19 helyreállítási alaphoz hasonlóan), valamint az ukrán kormánnyal együttműködve beruházások és reformok finanszírozására. Egyelőre nem lehet tudni a pontos összeget, mivel az ukrajnai háború még mindig tart, de az EU szerint ez a szám évtizedeken belül elérheti a több száz milliárd eurót. Az ukrán diplomáciának a tagjelölt státusz megszerzésére, majd a teljes jogú EU-tagság megszerzésére kell összpontosítania; a háború utáni újjáépítést összhangba kell hozni az EU-tagság feladataival, és biztosítani kell Ukrajna bevonását az európai előcsatlakozási képzési programokba.
A cikket írta: Sergii Zapototskyi, Uvecon, EECFA Ukraine
Az eredeti cikk május 5.-én lett publikálva.
Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, melynek alapítója a Buildecon. A 2022-es nyári tanulmányok június 27.-én kerülnek kiadásra. Megrendelések és minta: eecfa.com
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére