Romániában az építési költségek már 2021-ben is gyors ütemben nőttek (+25%-os éves átlag 2020-hoz képest), de főleg 2022 elején: januárban +41% az előző év azonos hónapjához képest. Ilyen körülmények között az energia- és alapanyagárak növekedése (az import nehézségei és a világpiaci árak emelkedése miatt) még magasabb költségekhez vezetnének, és visszahúznák az új építést.
A román gazdaság nem kötődik szorosan Oroszországhoz, Ukrajnához vagy Fehéroroszországhoz. 2019-ben mindhárom országból érkező román import az összes import kevesebb mint 5%-át tette ki, míg a román export e három országba kevesebb mint 2,5%-a volt az összes exportnak (tavaly ezt nem érintette a járvány, forrás: NSI). Viszont a kereskedelem intenzitása magas az energia és az ércek esetében: 2019-ben a szén, gáz és olaj 37%-a, és az ércek 40%-a a három ország valamelyikéből származott. Így a kereskedelmi nehézségek negatívan befolyásolnák ezen anyagok elérhetőségét, és így az építési költségeket is.
Míg az építési költségek a kínálatra hatnak, a kamatlábak és az infláció együttesen a keresletre. A Román Nemzeti Bank 3%-ra emelte az alapkamatot: ez az ötödik emelés 2021 szeptembere óta. Ez megdrágítja majd a fogyasztási és jelzáloghiteleket egy olyan időszakban, amikor a lakásárak 2008 óta a legmagasabbak: 2022 márciusában 20%-kal nőtt a lakások ára 2021 azonos hónapjához képest (forrás: imobiliare.ro). Ez párosulva a rekordszintű inflációval rendkívül megnehezítené az új lakásvásárlások finanszírozását, és visszaszorítaná a keresletet.
Bár a nem-lakásépítési piac a járványügyi korlátozások enyhülésének köszönhetően elkezdett magához térni, a korábban említett tényezők mindegyike hátráltatná a kilábalást. Illetve, az alszektornak olyan kihívásokkal kell majd szembenéznie, mint például a szankciók miatti globális ellátási lánc akadozása, az energia- és szállítási költségek növekedése egy olyan időszakban, amikor mérsékelt munkaerőhiány van, és a munkavállalók részéről megnövekedett az igény a távmunkára.
A mélyépítés iránti kereslet továbbra is magas, de a román kormányt visszafogja a beruházásokra fordítható kevesebb pénz. A megnövekedett építési költségek is nehezítik az állami beruházásokat. A növekvő folyó fizetési mérleg hiánya, a támogatások (az infláció és az energiaköltségek legkiszolgáltatottabb rétegekre gyakorolt hatásainak ellensúlyozására), valamint a védelmi kiadások növekedése (2023-ban a GDP 2,5%-ára, 2022-ben 2%-ra) elszívják a mélyépítési projektekre költendő állami pénzeket. Az alszektor megmentői az EU-s források lesznek, bár a költségek növekedése miatt lehet, hogy ezek is kevésbé hatékonynak fognak bizonyulni.
Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország, köztük Románia építési piacát kutató nemzetközi szövetség. A jelenlegi jelentések 2021 decemberében jelentek meg, a következő jelentések 2022 júniusában kerülnek kiadásra. Megrendelések és minta: eecfa.com
Írta: Dr. Sebastian Sipos-Gug - Ebuild srl, EECFA Romania
Magyar verzió: Falucskai Eszter, Buildecon, EECFA Central
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
