épületek kastély kerámia tetőcserép műemlék tetőfelújítás

Egy unikális műemléki tető megmentése, amire mindenki büszke lehet

A romhányi Prónay-kastély tetőfelújítása


Rajki Diána | 2013.11.27
Romhány központjában, egykori parkjának megmaradt részén, szinte reménytelen állapotú és az összeomláshoz közeli tetőszerkezetű, szabadon álló épületegyüttes több évtizedes hányattatott sorsa után került magánkézbe.

Ugyan a hasznosítás területe még nem eldöntött, de a közelmúltban elkészült, és ÉMSZ Év Tetője Különdíjat is megnyerő tetőfedői munka eredményeképpen az épület megmenekült a szakemberek szerint is a küszöbön álló teljes pusztulástól. Az ugyan feltehetőleg továbbra is kis lépésekkel haladó felújítások terve már az építész asztalán van.

A különleges és Magyarországon egyedülálló tetőformával rendelkező barokk stílusú kastélyt a Prónay család építette 1780 körül; a XIX. században klasszicista stílusban átépítették. A kétmenetes, középfolyosós helyiségeinek egy része boltozott. A kastély előtti kertet kétoldalt az egykori cselédházak fogják közre, az utca vonalát vaskerítés zárta.

1945 után iskola, majd egy híradástechnikai üzem volt az épületben, ma a kastély parkjának egy részén egy gyárépület áll.
A részben az utca vonalában, részben az utca vonalától beljebb, a kertben, földszintes szabadon álló épületeket összefogó épületegyüttes igen rossz általános állapotban volt, ami az ilyen épületek esetén sajnos nem ritka. Épített örökségünknek számos darabja jutott hasonló sorsra a II. világháború után: az államosítás, az épület kialakításához nem illeszkedő funkciókkal, iskolaként vagy éppen elmegyógyintézetként történő “hasznosítás” sem tett jót az állaguknak, és a tulajdonos állam is hagyta lepusztulni, vagy éppen aktívan tett is azért, hogy eredeti állapota, jellege minél inkább eltűnjön. A ‘70-’80-as évek tűzoltó felújításai után a falvak elnéptelenedésével egyre több helyen tűntek el azok az intézmények, amelyeknek ezek az épületek „otthont” adtak.
A rendszerváltás után az állam érthető módon szabadulni próbált a lepusztult kastélyoktól, így sok került magánkézbe. A vásárlók, néha egy családi ház áráért juthattak hozzá épületekhez és az esetenként hozzájuk tartozó parkhoz, általában azzal a kötelezettség vállalással, hogy állagmegóvást kell végezniük. Ezt részben akkor is meg lehet tenni, jóllehet a valódi költséget ez jelenti a csekély vételár után, ha a tulajdonosnak még nincs teljesen kiforrott elképzelése a hasznosítást illetően, ahogy ez esetünkben a romhányi Prónay kastély esetén történt.

“A kastély állagmegóvási munkáinak megtervezésére kaptuk a megbízást, de már akkor lehetett tudni, hogy a jelentős költségigény miatt csak lépésről lépésre fog haladni a munka: 2012-ben a már tovább nem halogatható tetőfelújítás zajlott. Félő volt ugyanis, hogy a tető hamarosan beszakad és utána már szinte helyreállíthatatlan károk keletkeznek.” – mondta el Kovács Gábor, építész, a tervezéssel megbízott Borea-67 Építész Bt. tulajdonosa, aki már több műemlék kastély felújításának volt közreműködője. Az elmúlt évtizedekben a műpalafedéses tető folyamatosan ázott és olyan mértékben károsította a fedélszéket, hogy sok helyen gyakorlatilag eltűntek a gerendák, a tető életveszélyes volt. A fejtörést az okozta, hogy a többnyire meredek, 25 és 80O közötti tetőhajlásszög a gerincnél egészen kicsivé, néhány fokossá válik, amekkora lejtést műszakilag korrekten lefedni nem kis feladat volt. Felmerült a fémfedés lehetősége, de ettől a tulajdonos is idegenkedett és ilyen méretű felület esetén a szakemberekben is komoly kérdéseket vetett fel.
A tulajdonos szerette volna a barokk tetőt manzárd tetőre cserélni, amelynek kialakítása, fedése egyszerűbben megoldható lett volna és számos korhű kastélyon található ilyen forma, ennek ellenére a műemlék felügyelet ehhez nem járult hozzá. – “Ugyanakkor a műemlékesek az épület megmentése érdekében mégis kompromisszumkészségüket mutatták, hiszen ők is tisztában voltak azzal, hogy a 24. órában vagyunk. Fő kritérium volt, hogy az eredeti pikkelyes fazsindely fedéshez hasonló megoldás legyen. A tető a gerincnél történt kismértékű megemelésével már olyan hajlásszög keletkezett, amelyet kerámia tetőcseréppel lehetett fedni. A beázás elleni plusz biztonságot adja, hogy a tető ezen részén a fedés teljes deszkázatra fekszik, amely alá Creaton páraáteresztő fólia is került.”
2012-ben a főépület tetőfelújítása előtt elkészült a két cselédház tetőrekonstrukciója is – közülük az egyiknek a már beszakadt tetőjét kellett újjáépíteni - és az utcafronttól kovácsoltvas kerítés választja el az épületet.
Egy ekkora és ilyen kihívásokat jelentő épületszerkezet esetén fontos szerep jut a statikus kollégáknak is. A munka részletes felméréssel kezdődött, amely Iványi János okl. építőmérnök, Csonka Pál éremmel kitüntetett statikus tervező, építési szakértő vezetésével készült, aki a kivitelezés során is rendszeresen művezetett a helyszínen. A szakember munkatársával, Kecskeméti Orsolya okl. építőmérnökkel készítette el azt a kiviteli tervet, amelyet a projekt befejeztével a műemléki felügyelőség, mint „mintatervet” is bekért.
A műemléki felügyelők munkáját, többek között a részletek kidolgozásában Varga Lea okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök segítette.

De nem csupán a tervezés, a kivitelezés során is rendhagyó munka zajlott.

A kihívást a nagy íves felületek jelentették, továbbá az eredeti szerkezetet kellett újra korhű kivitelben megépíteni.
A meglévő tartószerkezet kötőgerendás, főállások között csonka kötőgerendás, állószékes kontytető íves segédszarufákkal, hajlásszög 25-80O között.
A faszerkezetek teljes elbontása után az eredetivel megegyező módon ismét fel kellett építeni a fedélszerkezetet. A biztonságos bontáshoz 300 db acél támaszt használtak fel. A 100 m2-es zsinórpadra 1:1 méretarányba szerkesztették meg a tetőszerkezetet. Az előregyártás egy hónapot, a szerkezet megépítése három hetet vett igénybe. Ezen idő alatt öt napig daru is segítette a munkát.
A hagyományos fakötések mellett keményfa szegekkel is dolgozott a mester és az eredeti fadíszítéseket is kimunkálták.

Az épület nagy méretének köszönhetően a mai szokásos keresztmetszetek többszörösével dolgoztak az ácsmesterek. A legnagyobb gerenda 30x25x900 cm méretű volt, a szerkezetbe 110 m3 faanyagot használtak fel, csak tetőlécből 2700 fm, rögzítő-elemekből (csavar, szeg) 1 raklapnyit (~1,0 m3) építettek be.

A tetőfedési munkák a Creaton DUO páraáteresztő tetőfólia (150 gr/m2) terítésével kezdődtek, amelyet 5,0x5,0 cm ellenléccel rögzítettek. A 3,0x5,0 cm keresztmetszetű lécezésre lett elhelyezve, 900 m2 felületre a natúrvörös színű Creaton Róna Hornyolt tetőcserép.
A tető íves részén a cserepek minimálisan nyílnak, köszönhetően az ív nagy sugarának, így biztonsággal védenek a csapadék ellen. Az említett íves részeken minden cserép, a felső laposabb hajlásszögű tetőrészen minden második cserép csavarozással van rögzítve.

A tetőre az épület eredeti díszbádog ablakait helyezték vissza állapotjavítás és tisztítás után.
Az ellenlécek közé szellőző szalagon keresztül áramlik be a levegő az ereszvonalon. A kiszellőzésről a kúpcserepek alatti sorban elhelyezett ”LQ10” szellőző alapcserepek gondoskodnak. Az említett cserepek műemlékeken nagyon kedveltek, mert nem látszanak, beleillenek a fedésképbe, észrevétlenül mozoghat a szellőző levegő rajtuk keresztül.

A romhányi Prónay Kastély tetőfelújításán dolgozó szakemberek egyetértettek abban, hogy az elkészült munka követendő bizonyítéka a hagyomány és korszerűség közös értékteremtésének.
A tulajdonos ugyan még nem döntött a hasznosítást illetően, de az épület felújítása, továbbra is kis lépésekkel, valószínűleg a homlokzat felújításával folytatódhat.

“Ugyan kis kompromisszummal, de a szakhatóságok számára is elfogadható olyan megoldás született, amely egy valóban unikális formájú tető megtartását tette lehetővé. Minden más megoldással a tető elvesztette volna az egyediségét, de ezzel a szerkezetileg is korrekt megoldással megújult tetőre minden közreműködő méltán lehet büszke.” –fejezte be Kovács Gábor, aki már dolgozik a homlokzat tervein.

A minőségi tetőfedő munkát a Creaton Tetőszépségversenyén a zsűri különdíjjal, az ÉMSZ 2012 Év Tetője Nívódíj Pályázatán, kategórián kívüli különdíj és Arany Szekerce Vándordíjjal tüntette ki.

Tervező: Borea-67 Építész Bt., Kovács Gábor, építész,
Statikus vezető tervező: Iványi János okl. építőmérnök, Csonka Pál éremmel kitüntetett statikus tervező, építési szakértő, munkatársa Kecskeméti Orsolya okl. építőmérnökkel
Kivitelező: ZSIGAÁCS Kft, Zsiga László tetőfedő mester
Pest Megyei Kormányhivatal, Kulturális Örökségvédelmi Iroda, Klenóczky Sándor és Zsanda Zsolt műemléki felügyelők
Műemléki szakmérnök: Varga Lea okl. építészmérnök

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások