Érd környéke – 9. rész: Százhalombatta

A dolgozóknak 1962-1992 között három lakótelepből új városrész jött létre. 1970. április 1-jén 7742 lakossal városi rangot kapott.

2007-ben a Budaörsi kistérségből átkerült az újonnan létrehozott Érdi kistérségbe. Városrészei: Dunafüred, Déli lakótelep, Újtelep, Urbárium, Benta major, Matta kert, Óváros (Százhalom). – Testvérvárosai: Brzesko (Lengyelország), Samazzaro De’ Burgondi (Olaszország), Szováta (Erdély, Románia)

Fekvése: Budapesttől DNy-i irányban 27 km-re, a Duna folyam nyugati, jobb partján, a Mezőföld északi csücskében, az Érd-Ercsi hátságon fekszik.

Címere: A pajzs fölött négyszer meghajlított, két végén háromszögű bevágásokkal díszített, aranyszínű szalagon „Százhalombatta” felirat olvasható. A címer pajzs alakú, négy mezőre osztott, alapszíne az arany és a kék. Az első mező hatszor vágott, az 1., 3. és 5. sáv piros. a 2., 4. és 6. sáv aranyszínű. A második mezőben zöld halmok sora: 3+5=8 halom felett kék égen balra arany Nap, jobbra ezüst Hold. A Nappal és Éjszaka az állandó változást jelenti. A harmadik kék mezőben egy ezüst ekevas és egy ezüst csoroszlya látható, ami a település első pecsétjéből mentettek át az új címerbe. Hajdan a mezőgazdasági termelés fontos volt. Erre utalnak az eszközök. A negyedik mező hétszer vágott, az 1., 3., 5. és 7. sáv kék, a 2., 4. és 6. sáv aranyszínű. A kék szín a város határát adó Duna folyót és a városon átfolyó Benta patakot jelképezi. Az arany és a vörös a heraldikában előkelő mázak, amely jelentőségét jelzi. Királyi birtok volt, az Árpádok címeréből átvett vörös sávok ezt szimbolizálják. Százhalombatta az energiaipar egyik központja lett, az aranysávok ezt mutatják.

Zászlaja: Vízszintesen M=1:2 arányú zászló, sárga színben, közepén a város címere.

Népessége: 2023-ban 17.856 fő, 2013-ban 18.577 volt, tíz év alatt kis mértékben csökkent. A népszámlálás során a lakosok 81,6% magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,2% cigánynak mondta magát. 16,1% nem nyilatkozott. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 28,3%, nem nyilatkozott 33,2%. 

Története: Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. A régészek 4000 év előttről bronzkori falu maradványát tárták fel. Kr.e. 1300 körül halomsíros kultúra népe lakott itt. Aztán az urnasíros kultúra népe következett, majd a Kr.e. 6.-7. században a vaskori halstatti kultúra népe telepedett le ezen a környéken. Emlékük 122 halomsír. 6 hektárnyi területen található a Régészet Park. Később földsánccal vették körül. Kr.e. 4. században a kelták telepedtek meg. Emlékük egy mészkő fej, amit egy stilizált tölgyfába helyezve a helyi múzeum kiállításán mutatnak be. Takácsné Németh Gabriella régész rendezte: Szabó Miklós szakértő szerint ez valóban egy kelta fő. Lapos, maszkszerű arc, becsukott szemek, vaskos ajkak, ezek a jellemzők egy halott férfi fejét mutatják.  

A római korban a város területén Matrica néven (ejtsd:„Mátrika”) katonai tábor volt, amely Duna vonalán húzódó, a Római birodalom határát, a limest védte. A Kr.u. 1. században a rómaiak palánkvárat építettek, aztán a 2. században már kőerődítményt. Kezdetben a Cohors I. Alpinorum Equitata, majd a Cohors Militaria Maurorum, végül az Equites promoti állomásozott a területen. (A római hadsereg szerkezete: egy légió létszáma 5.000-6.000 légionárius volt, mely 10 cohorsra és 60 centuriora oszlott. A cohors létszáma így 500-600 főt tett ki, a centurio pedig 100 főt.) – Római fürdő működött a területen, falait feltárták. Ebben az időben már keresztények is éltek itt, amit Krisztus-monogramos leletek és sírkövek igazolnak. A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélen. A másik falu, Százhalom templomát 1468-ban említi oklevél. A két település nevének egyesítéséből jött létre a város neve: Százhalombatta. – A török korban majdnem elnéptelenedett. Később, 1720 táján már 168 lakosa volt. A faluban főleg szerb és magyar nemzetség élt. A 19. század végén fejlődést jelentett a vasút megépítése. A 20. században erőtejes iparosodás indult meg. A Barátság Kőolajvezeték végpontján a Dunai Olajfinomító épült meg, végül a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Erőmű. A két nagyüzem dolgozói részére lakótelepeket hoztak létre, így a település népessége rohamosan gyarapodott. 1970. április 1-jén Százhalombatta városi rangot kapott.    

Képek:

1. A város címere
2. A város zászlaja
3. Régészeti Park (légi fotó)
4. Kelta mészkő fej (Matrica Múzeumban)
5. Százhalombatta a római korban
6. Római sírkő
7. Római fürdő