hír felhőkarcoló magasház

Felhőkarcoló Stop: 65 vagy 90? Ez itt a kérdés!


sebesp | 2018.06.20
A toronyházak építésének szabályozásáról szóló javaslat általános vitája is napirendre került az Országgyűlés hétfői ülésnapján. A pártok véleményt nyilvánítottak, de a végén lehet, hogy az önkormányzatoké lesz a végső szó.

Az előterjesztő Miniszterelnökség nevében Tuzson Bence államtitkár ismertette azt az indítványt, amely 65 méteres magasságban húzta volna meg az építhető toronyházak magasságkorlátját. A kormány képviselője felszólalásában ugyanakkor jelezte, egyéni képviselői módosító javaslatban kezdeményezte, hogy ezt a magasságot növeljék 90 méterre azokban az esetekben, ha ahhoz a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul.

Tuzson Bence megjegyezte, a jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra nem vonatkozik majd a mostani módosítás, emellett a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében lehetőség lenne eltérni a fenti szabályoktól.

A Fidesz nevében Manninger Jenő támogathatónak nevezte az államtitkár által benyújtott módosítást. Elmondta, a magas épületek építését mindig viták kísérik. Példaként említette, hogy a párizsiak kezdetben ellenezték az Eiffel-tornyot, amely mára a város szimbólumává vált.

Ellenzéki oldalról elsőként Hegedűs Lorántné (Jobbik) szólalt fel, aki szerint a törvénymódosítást a Kopaszi-gáton épülő magasházak teszik indokolttá, a kormány pedig a miniszterelnök "kötélbarátjának", Garancsi Istvánnak kíván kedvezni azzal. Kiemelte, a Jobbik elfogadhatatlannak tartja a toronyházak építését Magyarország területén.

Csárdi Antal (LMP) felszólalásában úgy fogalmazott, a törvénymódosítási folyamat hátterében egy "piaci alkudozás" állhat, aminek eredményeként szerinte a kormány 90 méterig mégis engedi a toronyházak építését, ugyanakkor az eredeti javaslatból kiveszi az érintett vállalkozók kártalanításának lehetőségét.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, a kormányoldal addig halogatta a toronyházak építésének szabályozását, hogy a Mol felépítheti a Kopaszi-gátra tervezett székházát, amely szerinte "fallikus szimbólumként" jelenítené meg a társaság hatalmát, miközben szörnyű tájsebet ejtene a budapesti látképen.

Tuzson Bence zárszavában kijelentette, a törvényhozás egy keretrendszert hoz létre, az építészi ízlés témakörébe tartozó kérdéseket pedig az önkormányzatokra, illetve a szakmára bízza.

(MTI)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások