A Fertő Part beruházás kapcsán Sopron várostól 2015-ben kapta a felkérést a KÖZTI, hogy készítsen tanulmánytervet a Fertő tavi vízitelep fejlesztésére. Már az első helyszínbejárás alkalmával egyértelmű volt, hogy a fejlesztés – összetettsége és természetvédelmi beágyazottsága miatt – egyszerre egy nagyszerű feladat, ugyanakkor komoly kihívás is. A régi ismeretség és az eredményes közös munka alapján Tima Zoltán számára már ekkor egyértelmű volt, hogy ehhez a munkához is Mohácsi Sándort és az S73 irodát hívja partnernek. Közel 5 év távlatából visszatekintve csak megerősíthetem, hogy jó döntés volt erre az együttműködésre alapozni a munkánkat – magyarázta az elismert szakember.
Tima Zoltán a Fertő Part építészeti koncepciója kapcsán elmondta: a munka kezdetétől fogva nagyon sokszor felmerült a kérdés, milyen előképek vagy a tájra jellemző építészeti előzmények adhatnak mintát az építészeti arculat kialakításához. Sokat tanulmányozták a Fertő vidék hagyományos építészetét, a határon túl is. Végül a kutatások azt mutatták, hogy kizárólag a Fertő tóhoz kapcsolható építészeti formanyelv nincs. Talán nem véletlen, hogy a világörökségi dokumentumok is a „Kultúrtáj” és nem a Fertő tóhoz köthető egyedi építészeti értékek védelméről szólnak. Tima Zoltán kiemelte: a tervezés során egy egységes, de mai építészeti formanyelvet dolgoztak ki. Ebben az anyaghasználatot tekintve a tartósság, a műszaki fenntarthatóság és az üzemeltetési szempontok voltak a befolyásoló elemek. Az időtálló, nádlenyomatos betonfelületeket időjárásálló fa elemek egyensúlyozzák ki. Az épületek zöme transzparens, jól átjárható és tiszta funkcionalitás jellemzi őket. Léptéküket a végtelen tájhoz igazítottuk, alapvető jellemzőjük a horizontalitás – tette hozzá az építész.
Mint mondta, a beruházási terület szempontból nagy kihívást jelentett a rendkívül elhanyagolt terület rehabilitációjának mikéntje. Korábban egy viszonylag szűk területen, időnként jelentős és a környezeti hatásokkal egyáltalán nem törődő területhasználat történt. Ehhez képest a fejlesztés egy műszakilag teljeskörűen kontrollált, ökonomikus és ökologikus használatot céloz meg. Ennek érdekében olyan építészeti és műszaki megoldásokat választottunk, hogy energetikai és vízgazdálkodási szempontból szinte teljes legyen az egyensúly, mindez lényegében nulla károsanyag kibocsátás mellett – hangsúlyozta Tima Zoltán. Hozzátéve: ez a gondolkodás természetesen közvetlenül visszahat az épületek kialakítására, elhelyezésére, közvetetten a külső megjelenésükre is.
A fejlesztés egyik jelentős eleme a 12 hektáros Ökopark és a hozzá tartozó Ökocentrum, amelyet ugyancsak kiemelten kezeltek a tervezés során. Utóbbi mintegy 900 m2-es kiállítási területtel bír majd, ahol nemcsak a víz alatti világ, de a nádasok és a madarak világa is megismerhető lesz a létesítmény interaktív kiállítási útvonalának köszönhetően. Az épület természetvédelmi információs központként is működik majd, szervezve a fokozottan védett zónákba, a természetvédelmi szakemberek által vezetett kenus túrákat is. Az Ökocentrum tervezési munkáit szakmailag a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai segítették.
A fejlesztés kapcsán szóba került a látogathatóság kérdése is, vízparti központoknál ez sokszor idény jellegű dolog tud lenni. Tima Zoltán elmondta: a négyévszakos használat volt az egyik legfontosabb szempont a fejlesztési tartalom összeállításánál. A korábbi néhány hónapra korlátozódó – elsősorban nyári – használattal szemben a megújuló Fertő Part egyrészt kínálatában – Ökocentrum, sportközpont, vízisport telep, vendéglátóhelyek –, másrészt a szálláshelyek tekintetében egész évben tudja majd biztosítani akár a több napos ott tartózkodást is. Az építész kitért arra is, hogy a környezet-, és természetvédelmi szempontok fokozott óvatosságra és gondosságra intették a tervezői csapatot, ezért olyan ökologikus megoldásokat kerestek, amelyekkel a terhelés a lehető legminimálisabbra csökkenthető. Az újjáépülő víz-, és csatornarendszer egy olyan vízgazdálkodási körforgásban fog működni, melynek eredményeként minimalizáltuk a bejövő víz mennyiségét és az innen kivitt szennyvíz mennyiségét is. Az esővizet, a medencék pótvizét öntözésre lehet majd használni, de fúrt kutak is segítik ezt az egyensúlyt. Talajszonda rendszerre épülő fűtési-hűtési megoldást választottunk és ez semmilyen károsanyag-kibocsájtással sem terheli a környezetet – magyarázta a szakember.
Tima Zoltán és Mohácsi Sándor már nem először dolgoznak együtt, az összeszokottságnak számos pozitívuma van. Nagy egymás iránt tanúsított bizalommal végezhettük a munkánkat. Hiszünk benne, hogy mindketten képesek vagyunk olyan irányba terelni a számos szaktervezőből és kollégából álló tervezőcsapatot, hogy az eredeti célkitűzés optimális módon valósuljon meg. Így ezek a munkák kiemelkedő bonyolultságuk ellenére is örömteliek – fejtette ki Mohácsi Sándor.
Az S73 iroda vezető tájépítésze elmondta: a Fertő Part fejlesztés nem más, mint a Fertő táj bekapcsolása a hazai turisztikába, ebben pedig a tájépítészetnek is jelentős szerepe van. Utóbbinak ugyanis feladata, hogy az ember tevékenységét képes legyen beilleszteni a környezetbe úgy, hogy kompenzálni tudja a környezetterhelést. Ez sok projektben nem tud még megvalósulni, de a Fertő Parton egy olyan léptékű zöld érték is épül, ami képes elnyelni a terhelést, mi több, ezzel meg is védi a természeti környezetet. A tájépítészeti terv kapcsán Mohácsi Sándor kitért arra, hogy egyrészt a honos növények domináltak. Másrészt a terv jellemzője, hogy könnyen üzemeltethető; natúr, ahol a terhelés nem akkora, például az Ökoparkban és intenzívebb ott, ahol a terhelés magasabb fokú, mint például a kikötők partján. Ez azonban nem szimplán tájépítészeti terv, hanem sok együtt dolgozó szakág, a tájépítész által is összecsiszolt szakmaisága – magyarázta a szakember.
A tájépítész kitért arra is, hogy a beruházás területe egy mesterségesen kialakított, úgynevezett szárazulat, hozzátéve, hogy a Fertő tó vízszintjét egy gát és zsilip rendszer szabályozza. Ha magára hagynánk ezt a területet, hamar feltöltődne és megváltozna a mostani egyensúly – magyarázta Mohácsi Sándor. A Fertő Part fejlesztés egy, a terület vízjárását is biztosító kotrásokból korábban kialakult iszaphalmon épül ki. Ide szűkíti az emberi látogatókat. Ezzel a terhelést lokalizálja. Ez a hely arra való, hogy az ide látogató ember megismerje a természetet, hiszen arra szüksége és igénye van, de mindezek mellett annak valós, több nagyságrenddel nagyobb érintetlen területét egyáltalán ne bolygassa – tette hozzá a szakember.
A tájépítész szerint munkájuk igazi eredményei a telepítés utáni harmadik évre lesznek igazán láthatók, amikor már a fák fáknak, a cserjék vesszői pedig bokroknak látszanak. Az előkészítési munkák során alaposan körbejárták az egykori vízitelepet és annak növényzeti adottságait. Mint mondta sajnos sok balesetveszélyes állapotú egyed volt a területen. Az előkészítés során a cserjés területek egy része megóvásra került az északi területen. Cél volt, hogy a korábban a partról feltáruló tájképben ne álljon be zavaró változás. A zöld fejlesztés és a lombkoronák pufferálják, takarják majd a fejlesztés majdnem egészét. Mohácsi Sándor szerint a tájépítészeti munka sikere és hitelessége majd az lesz, ha a Fertő Partra érkező emberek többségének nem az jut eszébe, hogy milyen telepítések és munkák zajlottak, hanem csak egyszerűen jól érzik majd magukat, élvezve a környezet szépségét.
Személyesen kedvenceim a játszóterek. Mert a befogadó, előítélet-mentes gyerekeken keresztül tud majd igazán hatni ez az egész park. Nekik kell itt olyan élményeket szerezni, hogy azokra alapozva teljes családok ökológiai környezetünkhöz való hozzáállása megváltozzon – magyarázta Mohácsi Sándor. Hozzátéve, hogy különösen is büszke arra, hogy a fejlesztés kapcsán megismert, kicsit később induló, párhuzamosan futó osztrák projektek nagyon hasonló következtetésekre, megoldásokra jutottak, mint a magyar oldalért felelős építész-tájépítész szakemberek. Ez megnyugtató megerősítés – tette hozzá a tájépítész.
Tima Zoltán
1989-ben szerzett MÉSZ Diplomadíjjal elismert diplomát a BME Építészmérnöki Karán. 1989-től dolgozik a Középülettervező Vállalatnál. 2000-től stúdióvezető, 2013-tól az igazgatóhelyettes. Jelentősebb munkái közé számos irodaház és lakóház sorolható, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épülete, a budapesti Kossuth tér rekonstrukciója, az Országház Látogatóközpontja és az Országgyűlési Múzeum. Tervezői tevékenysége mellett részt vesz a Budapesti Építész Kamara elnökségének munkájában és vezeti a Magyar Építőművészek Szövetsége Felügyelőbizottságát.
Mohácsi Sándor
2000-ben szerzett diplomát a BCE Tájépítészeti Karának, Kert- és Településépítészeti Tanszékén. 2001-ben Balogh Péterrel megalapították az S73 irodát. 2002-ben Diplomadíjjal ismerték el "Pécs – Tettye városrész szabadtér rendezési koncepcióterve" elnevezésű munkáját. 2010-14 között elnökségi tagja a Magyar Tájépítészek Szövetségének. 2013-ban – dr. Balogh Péter Istvánnal – elnyerte az Év Tájépítésze Díjat. Jelentősebb munkái: Budapart fejlesztés, a budapesti Kossuth tér felszíni rendezése, a pécsi Tettye városrész közterületeinek komplex rekonstrukciója és a Zsolnay negyed tájépítészeti munkái.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
