Miközben építészek, urbanisták és beruházók világszerte többnyire a tervezőasztalon maradó futurisztikus zöld tornyokról, függőleges kertekről vizionálnak, az észak-olaszországi nagyvárosban már építik a Bosco Verticale-t, a Függőleges Erdő-t
A Financial Times a világ legizgalmasabb épülő tornyainak nevezte a 110 illetve 76 méteres lakóépületeket. Koncepciójuk a városok terjeszkedésének és a természet lakókörnyezetünkből való eltűnésének kettős problémájára választ keres. Összesen 900 darab 3-9 méter magas fa valamint bokrok, sövények lesznek az emeleti kertekbe ültetve, ami 1 hektár erdőterületet jelent. Ha az épületben kialakításra kerülő lakásokat önálló családi házakra bontva valósítanák meg, a projekt a zöldfelülettel együtt 6 hektáros területet igényelne, ami a város központjában elképzelhetetlen lenne.
A Bosco Verticale rendszere optimalizálja, újrahasznosítja és termeli az energiát. Az épületet borító növényzet segít a mikroklíma kiegyensúlyozásában, és pollenszűrőként is működik, ami Európa egyik legszennyezettebb levegőjű városában egyáltalán nem utolsó szempont. A növények kiválasztása során tekintettel voltak a páratermelő, széndioxid és porelnyelő elnyelő, oxigéntermelő képességükre, de figyelembe vették azt is, hogy mennyire járulnak hozzá az épület sugárzó és zajszennyeződés elleni védelmében. Mindezekkel nemcsak az életminőséget javítják majd, de jelentős évi energia megtakarítást is el tudnak érni.
A Stefano Boeri olasz építész, a Domus magazin korábbi szerkesztője vezette tervező csapat a lakótornyok minden lakáshoz egy fákkal és más növényekkel telepített, így az évszakok változására is reagáló teraszt tervezett. Míg a lombozat nyáron árnyékol, télen a csupasz ágakon át passzív napenergia nyereséggel, és a több természetes fény előnyével lehet számolnak. Az öntözést az épület lakói által termelt szürkevízzel oldják meg, az energia-önellátáshoz pedig fotovoltaikus és szélenergiát hasznosító rendszerek segítenek hozzá.
A Bosco Verticale rendszere optimalizálja, újrahasznosítja és termeli az energiát. Az épületet borító növényzet segít a mikroklíma kiegyensúlyozásában, és pollenszűrőként is működik, ami Európa egyik legszennyezettebb levegőjű városában egyáltalán nem utolsó szempont. A növények kiválasztása során tekintettel voltak a páratermelő, széndioxid és porelnyelő elnyelő, oxigéntermelő képességükre, de figyelembe vették azt is, hogy mennyire járulnak hozzá az épület sugárzó és zajszennyeződés elleni védelmében. Mindezekkel nemcsak az életminőséget javítják majd, de jelentős évi energia megtakarítást is el tudnak érni.
A Stefano Boeri olasz építész, a Domus magazin korábbi szerkesztője vezette tervező csapat a lakótornyok minden lakáshoz egy fákkal és más növényekkel telepített, így az évszakok változására is reagáló teraszt tervezett. Míg a lombozat nyáron árnyékol, télen a csupasz ágakon át passzív napenergia nyereséggel, és a több természetes fény előnyével lehet számolnak. Az öntözést az épület lakói által termelt szürkevízzel oldják meg, az energia-önellátáshoz pedig fotovoltaikus és szélenergiát hasznosító rendszerek segítenek hozzá.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
2026. március 6., Budapest, Jedlik Ányos Gimnázium 