Gondolatok a zöldtetőről

Szerencsére a zöldtető kifejezés a szakmában jól körülhatárolt, viszonylag pontosan meghatározható. Zöldtetőnek nevezünk minden olyan mesterségesen létrehozott felületet, ami statikailag, hő- és páratechnikailag méretezett, megfelelő vízszigeteléssel ellátott és növényzettel betelepített. Ezeket a tetőket a tetőforma és szerkezeti felépítés után tovább lehet csoportosítani.

De miért is építünk zöldtetőt? Manapság egyre több felületet veszünk el a természettől, beépítünk, amit csak lehet, leburkolunk, leaszfaltozunk mindent, hogy még több teret adjunk az embernek, de közben az emberek elveszítenek minden kapcsolatot a természettel. Jó esetben ezt a kapcsolatot tudjuk a zöldtető kialakításával javítani. A zöldtetők lehetőséget biztosítanak nemcsak a növényzet kialakításához, hanem lehetővé teszik az állatok (madarak, rovarok, bogarak stb.) visszatérését is. Esztétikai értékénél fogva a zöldtető segíti az emberek hangulatát, lehetővé teszi a lelki testi feltöltődést. Az sem elhanyagolható szempont, a zöldtetők jelentős vizet képesek magukba fogadni, csökkentik a csapadékvíz elvezető rendszerre jutó hirtelen terhelést egy nagyobb zápor esetén és a tárolt vízzel javítják a környezet mikroklímáját. A kipárolgás hűti a környezetet és ezzel is csökken a városok amúgy is jelentős hőterhelését.

Zöldtetőt elsősorban a sűrűn beépített városokban célszerű alkalmazni, ahol rengeteg felület kínálkozik erre, de az organikus építészet is előszeretettel használja. A felületen nem csak vízszintes tetőfelületeket kell érteni, hanem az épületekhez kapcsolódó teraszokat is ahol mód nyílik zöldfelület kialakítására, de érdekes megoldásként lehetséges ferde felületek kialakítása is növényzettel. Azon túl, hogy a ferde felület megmutatja magát az utcán sétáló embernek többlet esztétikai értéket ad, gondos kialakítás mellett az épület klimatikus viszonyait is jelentősen javítja, befolyásolja.

A teljesség igénye nélkül nézzük meg, hogy milyen kialakítása lehet a zöldtetőnek. Szerkezeti szempontból megkülönböztetünk egyenes és fordított rétegrendű tetőket, kertészeti szempontból extenzív és intenzív zöldtetőt, de létezik a kettő közti átmenet. Véleményem alapján az átmeneti tetőket célszerű az intenzív kategóriában kezelni, ezzel inkább a biztonság javára tévedünk. Az egyenes és a fordított rétegrend közti különbséget már mindenki ismeri: egyenes rétegrend esetén a hőszigetelés a vízszigetelés alatt, védett helyen van, míg fordított rétegrend esetén a vízszigetelés felett van kitéve a víz hatásának. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Ezek a különbségek inkább a használat során derülnek ki. Egyenes rétegrend esetén a vízszigetelés könnyen sérülhet, ha a „vékony” ültető közegen keresztül megsértjük, míg fordított rétegrend esetén ugyan a szigetelés jobban védett, de a hőszigetelés a vízelvezetés síkja felett kémiai és biológiai hatásnak van kitéve, adott eseteben a vízzel nyomást fejtünk ki rá, aminek az lesz a vége, hogy jelentős vizet vesz fel, miáltal jelentősen romlik a hőszigetelő képessége. Mindennek ára van!

A vízszigetelés egy sarkalatos pontja a zöldtetőnek. Szerepe a vízszigetelésen túl az is, hogy meggátolja a növényzet gyökerének áthatolását a vízszigetelésen. Ha csak egy pici gyökér is áthatol a vízszigetelő lemezen, akkor a víz előbb vagy utóbb megjelenik a belső (alsó) térben. Inkább utóbb, az épület használata során, jellemzően (Murphy törvényit ismerve) a teljes kertészei beépítés után. Ezek után a vízszigetelés javítása csak hatalmas költségek árán javítható. Apró személyes élmény: Bécs belvárosában láttam, amint egy 5 emelet épület elkészült teljes tetőkertjét kellet elbontani, mert a zárófödém alatti álmennyezetből csöpögött a víz. Minden anyagot le kellett daruzni (fák, bokrok, bútorok, föld, hőszigetelés stb.), elszállítani, a tetőn medencéket kialakítva színes vízzel megtöltve várta mindenki, hogy hol, milyen színű vízfolt jelenik meg. Nem volt mosoly senki arcán.

A Büsscher & Hoffmann ennek elkerülésére olyan anyagokat és technológiai megoldásokat javasolt, ami gondos kivitelezés esetén csökkenti a rizikót. Extenzív zöldtető esetén javasolt két réteg gyökérálló lemez alkalmazása, amit sajnos költségkímélési okokból egy rétegre csökkentenek, az alsó réteg nem gyökérálló vízszigetelő lemez. Intenzív növényzet telepítése esetén javasolt három réteg gyökérálló lemez, amiból a felső réteg rézbetétes lemez. Sajnos ebben az esetben az alsó rétegből egyet általában kispórolnak szintén a költségekre hivatkozva. Ezen spórolások előtt szeretnék visszautalni a korábban leírt személyes élményre!

Természetesen a zöldtető egyéb részleteiről is lehet beszélni (statika, páratechnika, vízmegtartás/vízelvezetés stb.), de ez egy külön sorozatot igényel.

A Büsscher & Hoffmann munkatársai jelentős tapasztalattal bírnak, ezért javasolt mindenkinek, aki zöldtető tervezéssel foglalkozik, keresse meg cégünket, hogy segíthessünk, hogy a betervezett és gondosan kivitelezett zöldtető hosszú idő keresztül szolgálja használóját.

(X)