Katar ad otthont a 2022-es világbajnokságnak, amely november 20. és december 18. között zajlik nyolc, az eseményre épített stadionban, amelyek közül sok az ország fővárosában, Dohában található. Az országot számos kritika érte azoknak a vendégmunkások munka- és lakáskörülményei miatt, akik nagyrészt a stadionokat és a világbajnokság egyéb infrastruktúráját építették.
A 2022-es katari FIFA-világbajnokság elkészült stadionjai között szerepelnek többek között Foster + Partners és a Zaha Hadid Architects által tervezett versenyhelyszínek. A „bayt al sha'ar”, a Katarban és a Perzsa-öbölben élő nomád emberek által történelmileg használt sátrak által inspirált, Dar Al-Handasah tervei alapján épült Al Bayt Stadion Katar és népének történelmét ünnepli. A katari építész, Ibrahim M Jaidah a dohai Al Thumama Stadiont a gahfiya, a Közel-Keleten a férfiak által viselt hagyományos szőtt sapka után mintázta.
Az egykori Ahmad Bin Ali Stadion helyén épült stadion a Pattern Design és Ramboll által újragondolva az elbontott stadion anyagait használta fel az új szerkezetben. Az átalakított 974 szállítókonténer felhasználásával készült Stadium 974-et a spanyol Fenwick-Iribarren Architects építészeti gyakorlat tervezte.
De az új épületek megvalósítása során bármennyire is próbáltak hivatkozásokat keresni a helyi történelemre, formákra, anyagokra, a stadionok építésének szomorú körülményei árnyékot vetnek a nagyszerű épületekre.
Több mint 6 500 Indiából, Pakisztánból, Nepálból, Bangladesből és Srí Lankáról érkező munkás halt meg Katarban azóta, hogy 10 évvel ezelőtt elnyerte a világbajnokság rendezési jogát.
A helyi kormányzati forrásokból összeállított eredmények azt mutatják, hogy átlagosan 12 migráns munkás hal meg hetente ebből az öt dél-ázsiai országból 2010 decembere óta, amikor Doha utcáit megtöltötte a Katar győzelmét ünneplő tömeg.
Indiából, Bangladesből, Nepálból és Srí Lankáról származó adatok azt mutatják, hogy 2011 és 2020 között 5927 migráns munkavállaló halt meg. A pakisztáni katari nagykövetség adatai 2010 és 2020 között további 824 pakisztáni munkás haláláról számoltak be.
A halálos áldozatok teljes száma lényegesen magasabb, mivel ezek a számok nem tartalmazzák az olyan országok halálozásait, amelyek nagyszámú munkavállalót küldenek Katarba, beleértve a Fülöp-szigeteket és Kenyát. Nem számítanak bele a 2020 vége óta bekövetkezett halálesetek sem.
Az elmúlt 10 évben Katar példátlan építési programba kezdett, nagyrészt a 2022-es futballtornára való felkészülés jegyében. Hét új stadion mellett több tucat nagyprojekt valósult meg, köztük új repülőtér, utak építése, tömegközlekedési rendszerek, szállodák és egy új város, amely a világbajnokság döntőjének ad otthont.
Noha a halálozási adatok nincsenek foglalkozás vagy munkahely szerint kategorizálva, valószínűleg az elhunytak közül sokakat a világbajnokság projektjein alkalmaztak. A 2011 óta elhunyt külföldi munkások igen jelentős része kifejezetten azért tartózkodott az országban, mert Katar elnyerte a világbajnokság rendezési jogát.
A szervezők szerint 37-en haltak meg bizonyítottan a vb-stadionok építésével közvetlenül összefüggő munkások közütt, amelyek közül 34-et „nem munkával kapcsolatos” kategóriába sorolt az esemény szervezőbizottsága. Szakértők megkérdőjelezték a kifejezés használatát, mert egyes esetekben a munkavégzés során bekövetkezett halálesetek leírására használták, köztük számos olyan munkavállalót, akik összeestek és meghaltak a stadion építkezésein.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy Katar nem tudta megvédeni 2 millió fős külföldről érkezett munkavállalói körét, sőt a nagyrészt fiatal munkavállalók nyilvánvalóan magas halálozási arányának okait sem vizsgálták.
A statisztikák mögött számtalan történet húzódik meg tönkrement családokról, akik fő kenyérkereső nélkül maradtak, kárpótlásért küzdenek, és meg sem ismerhették szeretteik halálának körülményeit.
Katar halálos áldozatainak száma a hivatalos adatok hosszú táblázataiból derül ki, amelyek felsorolják a halál okait: több tompa sérülés a magasból esés következtében; akasztás miatti fulladás; bomlás következtében feltáratlan halálok. De az okok között messze a leggyakoribb az úgynevezett „természetes haláleset”, amelyet gyakran akut szív- vagy légzési elégtelenségnek tulajdonítanak.
A Guardian adatai alapján az indiai, nepáli és bangladesi dolgozók halálozásának 69%-a természetes kategóriába tartozik. Ez az arány csak az indiaiak körében 80%. Az ilyen minősítések azonban, amelyeket általában boncolás nélkül készítenek, gyakran nem adnak legitim orvosi magyarázatot a halálesetek mögöttes okára.
A katari erős nyári hőség valószínűleg jelentős tényező sok munkavállaló halálozásában. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete által megrendelt kutatás feltárta, hogy a dolgozók az év legalább négy hónapjában jelentős hőstressznek voltak kitéve a szabadban végzett munka során.
Dolgozók ezrei ragadtak a kizsákmányolás és visszaélések körforgásában a jogi kiskapuk és a biztonsági és egészségügyi előírások nem megfelelő végrehajtása miatt. A szabadban, forróságban végzett munka mellett számos híradás számolt be nyomorúságos, szellőzés és hűtés nélküli zsúfolt szállásokról, melyek alig rendelkeztek némi alapellátással. Noha Katar az elmúlt öt évben jelentős előrelépéseket tett a munkajogok terén, teljesen világos, hogy még hosszú út áll az ország előtt.
A tornát a szervezők azon állítása miatt is kritika érte, amely szerint ez lesz "a történelem első szén-dioxid-semleges labdarúgó-világbajnoksága". A Carbon Market Watch non-profit érdekképviseleti csoport által közzétett jelentés ezeket az állításokat enyhén szólva is túlzónak minősítette, miután megállapította, hogy az új helyszínek károsanyag-kibocsátása nyolcszor magasabb, mint a rendezvény saját szén-dioxid-kibocsátási számításaiban.
Források: The Guardian, Dezeen, Carbon Market Watch
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére