Horizonttól a csúcsig

A pályázati kiírás további célja, hogy a Balaton egyik leglátogatottabb térségének turisztikai fejlesztéséért létrehozott szervezet központilag láthassa el munkáját – melyek a Badacsony-hegy és a környező települések területére, a természetvédelmi területekre, ezeken átívelő túraútvonalakra, a szakrális emlékekre, látnivalókra terjednek ki –, és a térségbe érkező látogatók számára tájékoztatással szolgáljanak.

Építészeti javaslatom egy szigorú axis, mely a Badacsony-térség vizuális rétegeiből táplálkozik...

...Horizonttól a csúcsig

A 60 000 négyzetméteres üresen álló telek beépítésének koncepciója szinte várostervezői-tájépítészeti területfejlesztésnek fogható fel, hiszen a település és a környék egyéb meglévő attrakciói is integrálásra kerülnek a programba. 

A tervezési terület északi felén található Római út a térség kedvelt látványborászatainak, borozóinak, illetve egyéb magasabb gasztronómiai igényű egységeknek biztosít teret. Nyáron ezért a kerékpárosokon kívül a gyalogosforgalom is jelentős. A terület déli oldalán az Egry sétány e szempontból populárisabb, hiszen szinte a Balaton partján húzódik több étteremmel és standdal. 

A beépítési koncepciónál tehát lényeges volt, hogy e két jelentős forgalmú út összekapcsolódjon egy szigorú axissal, mely mentén továbbhaladva integrálódjanak a programba a Badacsony különböző turistaútvonalai, kilátói, attrakciói. Vagyis a horizonttól, mint a Balaton partjától a Badacsony csúcsáig tartó szigorú axis, mely szervezi a magára hagyott, üresen tátongó telek beépítését szőlőlugasokkal, turisztikai pihenőkkel, tűzrakó helyekkel, látványborászattal, miközben a tervezendő központi ház alárendeli magát a mögötte csúcsosodó és tiszteletet parancsoló Badacsonynak. 

Üzemeltetés szempontjából lényeges javaslat, hogy a programban szereplő kézműves műhelyek és árusító terei a látogató központtól függetlenül is képesek legyenek üzemelni, hiszen abban az esetben, ha a látogató központ zárva lenne, a műhelyek bérlői változatlanul működtetni tudják tevékenységüket. Így jött létre "A tradíciók sétánya”, melyet gyógynövény- és levendulaliget szegélyez. A tengely és a Római út találkozásánál a turisztikai információs központ, illetve a kerékpárúthoz tartozó bicikliszerviz és tároló került.

Az Egry sétány végén a vasút közelébe fogadótér kerül, mely bevonzza az arra járót a szőlőligetek között kialakított tanösvényekre – melyeken különböző szőlőfajtákról szerezhetünk ismereteket és melyek egyéb funkciókhoz is vezetnek, mint íjászat, látványborászat, tűzrakóhelyek és sátorozásra alkalmas részek –, ahonnan a látogatóközponton át juthatunk tovább a Badacsony csúcsa felé.

Így lesz az épület nem csak ház, de a Badacsony kapuja is... 

Tömegképzésében a Táj, vagy egy Hely önmagában, az évezredek alatt kialakult természetes megjelenésével már inspiráció. Az effajta inspirációból fakadó tervezés és építés harmóniát teremt a több évezredes természetes környezetünkkel, melynek hatása a teljes elszakadásunk redukciója a minket körülölelő és tápláló természettől.

Az épület tömegformálása tehát a helyből, mint annak természetes "örök" környezetéből inspirálva alakult ki és nem feltétlen a táji kulturális örökségből, vagyis a présházjellegből. Az említett inspiráció nyomán született tervezői konkrétumoknak pedig a Badacsony-térség vizuális és egyben fizikális "rétegei" alkotják a koncepcióit, így őrizve a táj és az épített környezet balanszát. Az épület ebből kifolyólag részben az organikus építészethez sorolható, azonban nem a konkrét organikus formák leképezése, illetve anyaghasználata miatt, hanem egy tervezéselmélet koncepcionális folyamatait követve: a rétegződések leképezése, mint a Balatoni Horizont, a Lejtők-lankák, a Csúcs, Badacsony csúcsa, mint tekintélyparancsoló vulkanikus eredet.

A tömeg kissé süllyesztve kerül beépítésre, hogy a sétányon lefelé haladva a balatoni látványt ne takarja ki, az épület a déli homlokzata felől viszont alárendeli magát a Badacsonynak és a hegy voltaképpen ráfolyik az épületre, ezzel illesztve a házat és szabadítva fel önmaga látványát. A födémsíkból kiugró „badacsonyi szikladarabok” egyike ad teret az  állandó kiállításoknak, míg a kisebb a multifunkcionális terem felülvilágítójaként funkcionál.

Alaprajzi elrendezésében a már említett beépítési tengelyt követve az épület súlypontjánál az információs pult helyezkedik el, mely üzemeltetés szempontjából lényegében kétfelé osztja a belső teret a különböző kiállítások szeparációjának, illetve a konferenciaterem zavartalan működésének igényéből fakadóan. Általában az időszakos és állandó kiállításokat külön-külön is meglehet tekinteni, így annak érdekében, hogy a látogatói forgalom ne keveredjen, az időszakos kiállítások a multifunkcionális, mobil falakkal osztható konferenciateremben kerülnek bemutatásra. A büfé-bisztró, illetve az időszakos kiállítás beszállítása szintén elkülönítve a vendégforgalomtól, egy szerviz-üzemi területről történik.

A terv vezérkoncepciója nem önmagában csak a ház megtervezésére irányul, hanem valójában egy teljes területet átfogó szigorú északi-déli tengelyre, mely szervezi a funkciót, programot, teret, azokon átvezet és megismertet…

…Így lett az épület nem csak ház, de a horizontot a csúccsal összekötő Badacsony kapuja is. 

Varga Péter