Hotel a gyárban

Az átalakítást célzó koncepció megalkotásában a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építészhallgatói is részt vesznek egy a kar oktatói által kidolgozott, a fenntarthatóságot fókuszba állító egyedi módszer segítségével.

„Egy olyan jelentős időpillanatban vagyunk, hogy bolygónk megváltozott éghajlati viszonyai, a körforgásos gazdaság és a fenntartható jövő megteremtésének szükségessége az építészoktatásban is gyökeres változást kíván. A jövő fenntartható városi közösségeinek megteremtéséhez és az életminőség javításához az épített környezet tervezése és fejlesztése során a jelenlegi gyakorlathoz képest radikális módszereket kell alkalmaznunk. Ebben a folyamatban kiemelkedő feladat hárul a diákokra és a következő építészgenerációkra, hiszen a jelentős energia- és természetierőforrás-fogyasztó, hulladéktermelő épített környezet már napjainkban is számos kihívást rejt magában. Emiatt is fontos ezeket az elveket már az egyetemen megtanítani, hiszen a mostani hallgatók lesznek azok, akik saját építészeti praxisuk megalapításakor folytatni fogják az elkezdett munkát” – mondja dr. Veres Gábor DLA habil. egyetemi docens, A környezeti vészhelyzet és építészet kurzussorozat – komplex tervezés 1 tantárgyfelelőse.

A pécsi építészképzés keretében olyan oktatási módszert dolgoztak ki, amelyben építészeti terek újrahasznosításával foglalkoznak, és amelyben az épülettervezés, valamint a meglévő településszövet alakítása egy egységes, komplex, fenntarthatóalapelv-központú várostervezési fejlesztéssé kapcsolódik össze. Évről évre a féléves feladatok olyan felhagyott, kiüresedett funkciók köré szerveződnek, amelyek városszerkezetileg lényeges pozícióban találhatók, emellett a társadalom számára is fontos identitással bíró aktív helyek és urbanisztikai környezetük is változtatást kíván. A jelenlegi kurzus fókuszában a pécsi Zsolnay-gyár hasznosítása áll. Ehhez a PTE MIK és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötött annak érdekében, hogy az oktatás, kutatás és fejlesztés során elért eredményeket hasznosítsa, a tudásalapú és egyben pragmatikus megközelítéssel pedig elősegítse a gyár, a magyar ipar hosszú távú és folyamatos fejlődését.

A Zsolnay-gyárat is magában foglaló ingatlan hatékony kihasználása, valamint az építészhallgatók jelen feladatában vizsgálandó projektelemek megvalósulása érdekében a gyárat az ingatlanon belül másik épületbe helyezik át. Az egykori Zsolnay-gyár fejlesztése, a termelés korszerűsítése és a hatékonyságnövelés által felszabaduló terület új lehetőségeket kínál. A fejlesztés általános célja az országimázs erősítése, a Zsolnay-márka mint a magyar kulturális örökség fontos elemének a bemutatása, valamint a Zsolnay-porcelánra épülő tematikus hálózat kialakítása. A terület vizsgálata után egy a valóságban is a Zsolnay-örökséget magában hordozó tematikus kulturális-/üzleti-/konferencia- és hoteltömb létrehozása a cél. A tervezésnél elsődleges szempont, hogy a létrejövő épület integritásban legyen a gyártással, egyrészt finoman, dekoratív módon bemutatva azt, másrészt konkrét betekintést nyújtson a gyártás felé. A tervezett épület egyben tisztelettel kíván adózni a méltán híres Zsolnay-épületkerámia örökségének.

„A Komplex tervezés 1 tantárgy hallgatói egyenként ezeknek az elveknek és funkcionális igényeknek megfelelően egy építészeti fejlesztési tervet, valamint egy épületkerámia iparművészeti részlettervet dolgoznak ki a szemeszter során, amelynek válogatott esszenciáját, egy kiadványt és egy kiállítás digitális állományát a kar átnyújtja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. részére. A terveket egy kiállítás keretében mutatjuk be, várakozásaink szerint ezek egy széles szakmai és társadalmi közegben is érdeklődésre találnak. A kiállítás legjobb munkáit díjazni kívánjuk. Az épületkerámia olyan izgalmas anyag számunkra, amellyel mint kutatási témával a jövőben is foglalkozni kívánunk mind az akadémiai, mind a tudományos TDK és a doktori témakiírásokban is” – teszi hozzá Veres Gábor.