A tiszadobi Andrássy kastély a hazai historizáló kastély-építészet egyik legimpozánsabb alkotása. A kastély 1880 és 1885 között épült gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján.
A magyar történelem legnemesebb építészeti elemeit ötvözi
Tervezője Meinig Arthur volt, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit, elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva.
Más erdélyi kastélymintákat is megidéz az épület. Felismerhetjük a brassói Katalin bástya jellegzetes őrfiatornyait, a kastély déli kapu-és lépcsőháztornya a marosvécsi reneszánsz kapu-lakótornyát hozta el, a délkeleti saroktorony pedig a királyi Törcsvár délkeleti tornyát idézi.
Ifj. Andrássy Gyula különleges „labirintus-parkot” álmodott a kastély köré
Az épület berendezése fiára, Ifj. Andrássy Gyulára maradt, aki a pazar belső mellé különleges parkot is álmodott a kastély köré.
A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol- és franciapark volt, benne híresen szép rózsalugasokkal. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a kastély északi homlokzata előtt a középkori liliomot kirajzoló, hatalmas, nyírt sövénykert-labirintus, mely szerencsére él ma is.
A régi időkből megmaradt falépcső, az ebédlő faborítása és a francia stílusú, labirintusként emlegetett látványos hímzéses parter kert teszi az ország egyik legszebb kastélyává a tiszadobit.
Festői természeti környezetben épült
A kastély szépségét a csodálatos környezet tovább növelte. Tiszadob természeti környezetét sajátosan a vízrajzi viszonyai határozták meg. Így alakultak ki egymás mellett, szinte egyedülálló sokszínűséggel a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők. A kastély parkját északról ezekből, az ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet, lágyan öleli körül a fenséges épületet.
A felújítás a NÖF (Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft.) Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül valósult meg 2023-ban, és december óta már újra látogatható.
(fotók: MTI/ Máthé Zoltán)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére