Pécs történelmi belvárosában számos beruházás, felújítás, homlokzat-felújítás történt az elmúlt években. Ezek közül ezúttal, a sorozat zárásaként az egyik legfrissebb felújítást szeretném bemutatni, a Perczel utca irányából és a Színház tér felől is meghatározó megjelenésű szecessziós stílusú lakóházat.
Az utóbbi évtizedben erőteljesen leromlott és a potyogó vakolat miatt mindkét oldalról veszélyessé vált épület homlokzati felújítása e sorok írásakor ért véget. Az állványzatot már elbontották, így ismét láthatóvá váltak az épület tagozatainak és nyílászáróinak jellegzetes zöld árnyalatai. Ilyen pompás színvilága lehetett a frissen felépült lakóháznak is 110 évvel ezelőtt!
A belváros egyik legjelentősebb szecessziós épületével állunk szemben, mely semmilyen védettséggel nem rendelkezik, pedig építészeti kvalitásai megérdemelnének egy helyi védelmet. A jelenlegi épület és a telek múltja szépen rekonstruálható a rendelkezésünkre álló térképek és írott források összevetésével.
A Madas József által összeállított Pécs-belváros telkei és házai című adatgyűjtemény segítséget nyújt abban, hogy a pontos és rendkívül változatos telektörténettel megismerkedjünk. Tudni kell azonban, hogy a mai telekalakulat csak relatíve későn alakul ki, a korábbi évszázadokban egy jóval nagyobb telekről beszélünk, mely nyugati és északi irányban is kiterjedt és több különböző épület állt rajta.
Forrásaink közvetlenül a török hódoltság utáni évekbe vezetnek vissza bennünket. Ekkor, 1688-ban a domonkosoké a telek, rajta megtalálható az 1580-as években épült Ferhád pasa dzsámija, annak tartozékát képező lakóház és egy török temető.
A 18. század legnagyobb beruházásaként mindössze öt év alatt, 1725 és 1730 között megépül a telek É-i részén domonkos zárda épülete, melybe a török épületet is belefoglalják D-i szárnyként. A történeti térkép tanúsága szerint 1777-ben 7 sz. a telek ÉNY-i sarkában áll az U-alakú rendház, mellette templomépület. Ezektől K-i irányban még megvan Ferhád pasa dzsámija. A telek D-i területe beépítetlen kert.
1786-ban II. József a többi közt a dominikánus rendet is feloszlatja, majd ezt követően a telket házhelyekre parcellázzák fel. Az állam csak a telek középső részét tartja meg, a mai Színház teret, valamint a Király u. 18-at és a Perczel u. 19-et. A rendházat bérházként hasznosítják.
A 19. század a hektikus változások időszaka. Ennek illusztrálására néhány adat a század első feléből: 1809-ben a napóleoni háborúk közepette a rendház hadikórházként üzemel, majd 1820-ban katonai nevelőintézet lesz a rendház, a templom pedig raktár funkciót lát el. 1834-ben Plichta Ferenc megveszi a templomot, ezzel a Király u. 18. leválik és önálló telket alkot. 1852-től a rendház katonai kórház lesz, a nevelőintézet megszűnik.
Az 1865. évi színes kataszteri térképen hozzávetőlegesen ezzel az állapottal találkozunk: a 93-as és 94-es helyrajzi számon rendház épülete áll, a telek D-i része továbbra is beépítetlen kert. A térképen már látható kék sraffozással a leendő színház épületkontúrja, és a későbbiekben megépítendő Perczel u. 19. sz. tervezett vonala is.
A 20. század első kataszteri térképe 1913-ban a már elkészült épület kontúrját mutatja, ami megegyezik a mai beépítéssel is. A telek DK-i részén a város bérházat épített, 3 db üzlethelyiséggel. A tervezője a kevéssé ismert építészek közé tartozó Katona János osztálymérnök. A bérház bokrétaünnepére már 1912.04.14-én sor került, használatbavételi engedélyt 1914-ben kapott.
Épületleírás
Az épület beépítése zártsorú, E-alakú beépítés, K-i oldalon szűk udvarral. Tömegformálása: a Perczel utca felől A+Fszt+3Em+T, 5-tengelyes vertikális tömeg, a Színház tér felől F+1Em+T, 7-tengelyes horizontális hatású tömeg. Piros palafedésű nyeregtetőzet, az É-i szárnyon félnyeregtető, K-i szárnyakon lekontyolva, a DNY-i sarkon kupolás.
A homlokzatok kialakítása a következő: Kétféle homlokzat, a Színház tér felé 1+2+1+2+1-tengelyes NY-i homlokzat, a Perczel utca felé pedig 1+4-tengelyes D-i homlokzat néz. A NY-i oldalon a szélső tengelyek kiugró rizalitok, törtvonalú oromzat. Földszinten kosárgörbe záródású portálok, és félköríves záródású gyalogos bejárat. Jellemzőek a mélyített nyíláskeretben elhelyezkedő erkélyek és a félköríves ikerablakok. Az erkélyek tömör mellvédfalban kovácsoltvas korláttal kialakítva.
A Perczel utca homlokzatot meghatározza az övpárkányig elhúzódó markáns kőlábazat, a többi építészeti elem pedig a NY-i homlokzattal elemeit variálja. A K-i tengelyben gyalogos bejárat. Az épület színezésében a zöld különböző árnyalatai dominálnak, ill. az ablakkeretezések és főpárkánydíszek fehérek.
Értékelés
Az 1912 és 1914 között megépült épület történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai beépítés, tömegformálás jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra, ugyanakkor a homlokzati szerkesztés egyediségével együtt is jellegzetes szecessziós elemeket hordoz.
Jelenleg, 2024-ben a lakóház 7 db lakással rendelkezik, a földszinten üzletsorral. Az épület karaktere nagymértékben megőrizte építéskorabeli állapotát.
Az épület homlokzati felújítása jelentős lépés a pécsi szecessziós örökség megőrzése terén. A korra jellemző, hogy a szecessziós áramlat nem csupán a fősodorban alkotó építészeket, hanem az ún. másodvonalat is mélyen megérintette és ők is fantasztikus tehetséggel közelítettek a bérházak tervezéséhez.
Irodalom:
- MADAS József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978, 337-339.;
- DUNÁNTÚL, 1912.04.12.;
- PÉCSI NAPLÓ, 1911.02.17.
Internetes források:
a következő apropóig VÉGE
/A Szerző fényképfelvételeivel/
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére