Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni. Következik a sorozatzáró cikk.
Egyiptomi körutazásunk utolsó állomása ismét visszavisz a kissé régebbi múltba, a korábbi Római Birodalom idejébe is belenyúló építészeti emlékek után ismét a Kr.e. 13. századba érkezünk el I. Széthi fáraó uralkodásának idejére (Kr.e. 1290-1279), aki nem más, mint II. Ramszesz fáraó édesapja.
Az egyiptomi Újbirodalom XIX. dinasztiájának ideje ez tehát, amikoris a fáraó nagy erőket mozgósított a monoteista Ehnaton fáraó vallási törekvéseinek negligálására. Ennek eredményeképpen számos jelentős városban épültek különböző istenek számára dedikált templomok, Abüdoszban az Ozirisz templom ilyen, melynek befejezése II. Ramszesz fáraóra vált.
Jelenleg ez Egyiptom egyik legizgalmasabb régészeti lelőhelye, kiválóan helyreállított előcsarnokkal és látványos falfestésekkel a belső terekben.
Az épület alapvetően mészkőből épült, helyenként homokkövet is használtak, az alaprajza pedig szokatlan L alakot mutat.
Két hüposztil csarnokon át jutunk be a belső terekbe, ahol nagyobb csarnokok és kisebb termek váltakoznak, a falakon pedig mindkét fáraó – I. Széthi és II. Ramszesz – életének jelenetei kelnek életre, még sokadik alkalommal is újat mutatva a felhordott festékanyagok színességének és elevenségének köszönhetően. Itt leginkább a sokrétűség hordoz újdonságot; éppúgy megtalálhatóak a kőbe vésett színtelen ábrák, mint a színes festéssel hangsúlyozott reliefábrázolások.
Utunk konklúziója nem is lehet más, minthogy a 12 nap alatt több ezer évet átfogva egyik építészeti csoda követte a másikat, és szinte kivétel nélkül lenyűgöző építészeti és művészeti teljesítményekkel szembesülhettünk, amelyek által igen közel kerültünk az 5000 éve és az 500 éve emelt emlékekhez egyaránt.
Ezeket rangsorolni teljesen hiábavaló lenne: a gízai, dahsúri, szakkarai piramismezők különböző alakú gúláinak és gúlaszerű építményeinek magasztossága, a Királyok Völgye fáraósírjainak misztikuma mellett izgalmas volt megismerni a kairói középkort a mecseteken keresztül, valamint érdekfeszítő volt végigkövetni a nekropoliszok és az élő városok templomépítészetét a különböző dinasztiák korában.
Nagyon érdekes és tanulságos az a láncszerű összekapcsolódás, ahogyan ezek az építészeti emlékek időben és térben kölcsönhatásba lépnek egymással, nagyban befolyásolva a rákövetkező évezredek építészettörténeti fejlődését.
Ezzel a zárócikkel megköszönöm a kedves Olvasó eddigi figyelmét, a közeljövőben új sorozattal jelentkezem, kissé más tájakra evezve.
Felhasznált forrás:
- American Research Center in Egypt [letöltés:2026.07.02.]
- Ancient Egypt Foundation
/vége/

Építész Tervezői Nap szeptember 17-én