Innováció és lehetőségek

A hazánk európai uniós elnökségi programjához kapcsolódó szakmai rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a hazai szabályozási keretrendszer kialakításának folyamatába, a korábbi BIM-alapú rendszerfejlesztések időszerű állapotába és irányvonalába, valamint az új technológiák nyújtotta lehetőségekbe, célokba és eredményekbe.

Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte az új szabályozás jelentőségét, amely alapjaiban formálja át az építési folyamatok szabályozását. Hangsúlyozta a különböző folyamatok összekapcsolódásából adódó szinergiák fontosságát is:

„A tavalyi évben bevezetett, az építésgazdaság egészére ható új törvényi szabályozás egyik alapelve a digitalizáció, amely magában foglalja a BIM szemléletű szervezési folyamatokat az építési projektek teljes életciklusában – a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át egészen az üzemeltetésig. Az ilyen szakmai fórumok kiemelt jelentőségűek, hiszen lehetőséget biztosítanak a beruházások előkészítésében és lebonyolításában résztvevő szakemberek számára, hogy naprakész ismereteket szerezzenek, valamint a digitális fejlődés iránt elkötelezett szakértők megoszthassák tapasztalataikat.”

Mayer András az ÉMI és Közlekedéstudományi Intézet vezetőjeként illetve a rendezvény házigazdájaként hangsúlyozta az építésgazdaság átalakulásával járó szakmai összefogás fontosságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szentendrei szakmai műhelyek jelentős szerepet töltenek be ezen átalakulás előmozdításában. Az ágazat digitalizációját támogató fejlesztések mellett a helyszínen bemutatott mintaházak a legmodernebb technológiákat demonstrálják, különös tekintettel a magánberuházások területére. Kiemelte továbbá, hogy az ÉMI és a Közlekedéstudományi Intézet az Építési és Közlekedési Minisztérium legkiemelkedőbb technikai és technológiai háttérintézményei, ahol európai színvonalú kutatási-fejlesztési munka zajlik – hozzájárulva ezzel az építésgazdasági folyamatok modernizációjához.

A konferencia keretében szervezett kerekasztal-beszélgetések során a magyar építőipari digitalizáció kulcsszereplői vitatták meg az ágazat előtt álló legnagyobb kihívásokat, emellett megoldási javaslatokat is megfogalmaztak. A program egyik kiemelt előadója az olaszországi BIM szabályozásról tartott prezentációt, ismertetve annak főbb irányelveit.

A nemzetközi tapasztalatokból kiderült, hogy több országban hosszú évek alatt, fokozatosan alakult ki az egységes szabályozási keretekre épülő BIM-alapú beruházásszervezés. Az állami szabályozás és a nemzetközi szabványok összhangjáról folytatott beszélgetést követően a résztvevők az oktatás, képzés és készségfejlesztés szerepét vitatták meg a szemléletváltás elősegítésében. A beszélgetésben olyan szakemberek vettek részt, akik a tervezési és projektkövetési szoftverek területén is meghatározó tapasztalattal rendelkeznek.

A konferencia a BIM-technológia hazai piaci szereplői számára is lehetőséget biztosított arra, hogy bemutassák az új szabályozás keretei között zajló szemléletváltás előnyeit, kihívásait és perspektíváit. A BIM-megoldások fejlesztői részletes elemzést nyújtottak azokról a szoftveres lehetőségekről, amelyek már jelenleg is rendelkezésre állnak, valamint azokról, amelyek kihasználása még előttünk áll. Kitértek a BIM-alapú tervezési szabályrendszer alkalmazásának gyakorlati nehézségeire, az állami szerepvállalás fontosságára, valamint az eddig elért eredményekre és sikerekre is. A rendezvény külön értéket képviselt azáltal, hogy elősegítette a piaci szereplők közötti párbeszédet és tapasztalatcserét, amely elengedhetetlen az új szemléletű és hatékony beruházásszervezési folyamatok sikeres megvalósításához.

Az előadások támájukban felölelték a teljes építési folyamatot a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetési kérdésekig, így a több mint 120 résztvevő átfogó képet kapott a korszerű építésgazdasági folyamatok lépéseiről. A szakmai nap felépítésénél a szervezők törekedtek arra, hogy nemzetközi kitekintésre alapozva a korszerű fejlődési irányokhoz illeszkedő hazai folyamatokat is bemutassák.

Az olasz beruházási folyamatok digitalizációjáról a piac meghatározó szereplője Paola Giordani, az olasz Teamsystem cég munkatársa tartott előadást. Bemutatta az állami beruházásokhoz kapcsolódó szabályozás folyamatát, amely összhangban a nemzetközi gyakorlattal hosszú átmeneti időszakot célzott meg. A 2017-ben elindított folyamat első lépcsőben a BIM modellezés keretszabályozásának alapjait fektette le, majd a folyamatos fejlesztések mellett 2021. során a korábbi miniszteri szintű szabályozás részleteit finomították a határidők – a BIM alapú versenypályázati kiírások részletei, a kapcsolódó műszaki szabványok és szabályozási határok tekintetében. A szabályozás fokozatosan terjed ki a beruházásokra, az évek során folyamatosan csökkentett beruházási határértékek mellett 2024-re minden állami beruházásra nézve kötelezővé téve a BIM szemléletű projektkialakítást.  

A bevezetés négy pillérre épít:

• oktatás,
• az új beruházási folyamatok lépéseinek meghatározása,
• a beszerzési folyamatokhoz kapcsolódó digitalizációs eszközök, valamint
• az ISO 19650 keretrendszerébe illeszkedő sablondokumentumok kialakítása.

A kapcsolódó szabályozás 2025. január elsejét követően az 1 millió eurós beruházási érték felett a digitális folyamatok követését, a kapcsolódó eszközök használatát írja elő az állami beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban. Az olasz előadó által bemutatott digitalizációs megoldás összetett projektszemlélet keretében ad válaszokat egy egységes keretben működő, a BIM-szemléletet előtérbe helyező alkalmazással, mely a modellre építve az ahhoz kapcsolható 4D és 5D információkkal segíti a döntéshozók munkáját valós idejű adatok egységes keretrendszerben való biztosításával.

A BIM állami beruházások környezetében betöltött szerepéről tartott előadás keretében a keretrendszer és -szabályozás kérdéseit dr. Zagorácz Márk, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának dékánhelyettese ismertette. Előadásában a beruházási folyamatok szereplőiben megfogalmazódó, BIM szemléletmóddal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket járta körül:

mit, miért, hogyan, mivel, hol, kivel és miként oldja meg a beruházási folyamatok kérdéseit a projekt adott szereplője – és ezek a kérdések hogyan függenek össze egymással.

Az előadás alapján a BIM szemléletmód bevezetésének pillérei

• a megfelelő követelményrendszer,
• a kapcsolódó szabályrend,
• az egységes klasszifikáció és tételrend,
• az egységes és homogén adatkörnyezet, illetve
• a megfelelő képzés és oktatás.

Az előadás átfogó kitekintést adott a BIM fejlődéstörténetéről, mely során a hagyományos tervezésből kialakult a BIM-szemléletű de szigetszerű alkalmazás, majd a jelen elemzésén át a jövőbemutató, életcikluson keresztül ívelő interaktív felhasználás. Az állami igények a 2010-es évektől kezdve jelentek meg a szabályozás egyes elemeiben, majd a 2023. évi LXIX. törvény szabályozása fektette le a BIM szemléletű beruházásszervezés legfontosabb sarokpontjait az állami beruházások tekintetében. E törvénnyel elindult egy magasabb szintű szabályozási keret kialakításának folyamata, meghatározva a következő évek fejlesztéseinek alapvető irányait és célkitűzéseit.

 A BIM szabványosítás folyamatáról Csaba Zsolt, az Magyar Szabványügyi Testület BIM szabványosítási bizottságának elnöke tartott előadást a nemzetközi szabványosítási kereteket és célkitűzéseket bemutatva. Előadásában a gördülékeny és hatékony munka legfontosabb elemeként az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint kiemelte az állami szabályozás és a nemzetközi szabályrendekkel való összhang jelentőségét. Az új technológiák és szemlélet bevezetésének kulcsfontosságú tényezőjeként a képzést és oktatást, a megfelelő kompetenciák megszerzését jelölte meg.

Dr. Joó Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke oktatójának előadása erre a kulcsfontosságú területre hívta fel a figyelmet. Az egyetemi képzések átalakulásának fontos eleme a társadalmi és ipari igények összekapcsolása, amely a munkaerőpiaci igényeket tudja kiszolgálni. Az egyetemnek ezen összetett igényrendszerre adott válasza átalakuló képzési stratégiája – a szakmagyakorlási jogosultságokkal és szakirányú továbbképzésekkel való összekapcsolódás, mely élő kapcsolattá alakítja az egyetemi képzés és a szakmai igények rendszerét. A képzési strukturákban megjelenik a BIM szemléletű képzés ágazatok sajátosságaira is kitekintő formája, ahol úgy az ágazatok, mint a különböző alkalmazások sajátosságait is megismerik a hallgatók – s ezzel egy élő, azonnal felhasználható tudáshoz jutva kerülnek ki a munkaerőpiacra. Határainkon átnyúló együttműködések eredményeképpen a képzések a piacvezető nemzetközi irányokhoz is illeszkednek.

A jó gyakorlatok bemutatása és a piaci szereplők folyamatainak megismerése arra ad lehetőséget, hogy lássuk az elmélet megvalósulását a beruházási folyamatokban. Erre jó példával szolgál a Market Építő Zrt. BIM szemléletű fejlődése, melyet Grátzer Szabolcs, a Market BIM ügyvezetője mutatott be előadásában. A cég célkitűzései jól hangolják össze a nemzetközi fejlődési irányokból kiolvasható elveket – a folyamatok fejlesztésére vonatkozóan látványos eredményeket megalapozva. A beruházási folyamatok digitalizációja számos területen jelenik meg a fejlesztésekben – a tervezési koordinációra kidolgozott megoldások mellett a kivitelezés előkészítését segítő mennyiségi elemzések, a kapcsolódó ’as-built’ állapotok elemzése és a tételes elszámolások BIM alapú támogatásával. Kiemelten fontos terület a kommunikáció, mely vizualizációs eszközökkel támogatva hatékonyan segíti úgy az irodai, mint a munkaterületi együttműködést.

A BIM témakörében elsősorban a magasépítésre, vagy útépítési projektekre gondol az olvasó, ám az infrastruktúra-beruházások digitalizációjában is egyre nő a BIM-szemlélet, az infraBIM terület szerepe. Az Arkance Systems magyar üzletágigazgatója Baranyi Péter és az Intermap Kft. ügyvezetője, Nikl András előadásában e terület bemutatását tűzte ki célul. Hangsúlyozták az együttműködő rendszerek és a közös, egységes adatkörnyezetek jelentőségét – ez utóbbi szolgáltat ugyanis megfelelő biztonságú adatot a szakemberek munkájához bármely építőipari ágazat területén.

A konferencia utolsó előadásai már a jövőt vázolták a résztvevők számára, bemutatva a BIM szemléletű csúcstechnológiák által elérhető, jövőbetekintő eredményeket, melyek igazolják a szemlélet által kínált szerteágazó lehetőségeket. A BIM korszerű alkalmazásának területén élenjáró Buildext Kft. vezetője, Livják Csaba lendületes előadásában a jelentős átalakulás előtt álló piac kihívásairól és a kapcsolódó szakmai kihívásokról beszélt. Példái úgy a jó, mint a nem követendő megoldásokat is bemutatták, alátámasztva, hogy számos buktatója és nehézsége van az alapvető szemléletmódot érintő paradigmaváltásnak, mely az építőipar szereplői előtt áll.

Hasonlóan látványos előadást hallhattunk a Paulinyi&Partners BIM szakértőjétől, Szivák Bélától is, aki már a ma még távolinak tűnő mesterséges intelligencia bevonását tartja az egyik legnagyobb fejlesztési iránynak az építőipari beruházások folyamatában. Előadása jövőbemutató gondolkodásról tanúskodott, ahol a tervezés során már nem csak maga a beruházás, hanem annak a környezetre és társadalomra gyakorolt hatása, valamint a fejlesztések hosszútávú, egybefonódó vagy összeadódó hatásai is vizsgálat tárgyát képezik az optimális megoldások keresése során.

A konferencia résztvevőinek egybehangzó véleménye volt, hogy remek kezdeményezés a szakma különböző szereplőit egy asztalhoz ültetni – tanulságosnak és folytatandónak értékelve a rendezvényt. 

Seidl Tibor, MBA
BIM kompetenciaközpont vezető, Közlekedéstudományi Intézet

A képek forrása az EU soros elnökség sajtóközpontja