hír rendezvény

Jöjjenek a nagyok: A budai Várnegyed felújítását a legjobb magyar szakemberekre bíznák


sebesp | 2015.05.11
Az elképzelésről a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke beszélt, a budai Várnegyed megújítását célzó Nemzeti Hauszmann-tervet középpontba állító építészeti konferencián, a Várkert Bazárban.

Fekete György hangsúlyozta: a világraszóló építészeti egységek léte és hatása mindennapi életünk szövetének egyik legfontosabb szála, visszaszövése Buda vára esetében a nemzet egységének és szellemi erejének történelmi jelentőségű gesztusa.

Fekete bízik abban, hogy a vár felújítását a legjobb magyar szakemberek fogják elvégezni, és a koncepció véglegességét a hazai szakmai eszmecserék tapasztalatainak "okos összefüggése érleli meg, és mindezek az időnként tapasztalható hivatali fölénytől mentesülhetnek".

"Intézmények, közösségek, személyiségek életében egyaránt kiemelkedő jelentőségűen azok a pillanatok, amikor egy nemzet képviselői elhatározzák és kísérletet tesznek arra, hogy ellopott történelmüket visszaszerezzék, és újra felzárkózzanak oda, ahová ezer éven keresztül tartoztak" - fogalmazott Fekete György.

Az MMA elnöke kitért arra, hogy az intézmény szakértő tagjaival részese kíván lenni a budai Vár megújításának, és a munkálatokhoz felajánlja az akadémia szellemi potenciálját. Hozzátette azt is, hogy reményei szerint "a menetrendszerűen fellépő destrukciók és nihilizmusok kellő időben elveszthetik jelentőségüket, bárhonnan is érkeznek a város szellemi szinten történő rombolásához".

Fekete György úgy vélte, a most induló szervező-építő munka az új nemzedékeknek jó példa lehet arra, hogy a történelemben a folytonosság a legfontosabb nemzetmegtartó energia.

Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a tervezés-építés folyamatának kezdete előtt a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki, együtt gondolkodás és nemzeti párbeszéd jöjjön létre. Mint mondta, a kamara a katalizátorszerepet tudatosan vállalva kezdeményezte a konferenciát.

"A budai Vár évszázadok óta emblematikus helye az országnak, sőt Európának, a világörökség része. Az elmúlt ötven évben fizikai és szellemi állapota összességében kissé romlott, annak ellenére, hogy számos felújítás és átépítés történt. A Magyar Építész Kamara örömmel vette, hogy a kormány döntése ételmében, a Nemzeti Hauszmann Terv keretén elül komplex, mindenre kiterjedő építés, felújítás, funkcióváltás és közterület-megújítás indul, amely több éven át fog tartani. Ez óriási anyagi és szellemi befektetéssel jár" - szögezte le Hajnóczi Péter.

Megemlítette, hogy a Hauszmann-terv megvalósítása minden bizonnyal ezen időszak legjelentősebb építkezése lesz Magyarországon, és az átépítés a MÉK valamennyi szakterületét érinti. "A tervezőknek és a kamaráknak a részvétel nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. A kamara arra törekszik, hogy tagjai most is a legjobb minőséget érjék el".

A Nemzeti Hauszmann Terv keretében 2024-ig több lépcsőben újulhat meg a Budai Vár. A hétfőn kezdődött kétnapos szakmai konferencia fő szervezője a Miniszterelnökség, társszervező az MMA építőművészeti tagozata és a MÉK.

Noha a budai Vár felújítása nem várhat, a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni - hangsúlyozta a rekonstrukciót célzó Nemzeti Hauszmann Tervről rendezett építészeti konferencia megnyitó beszédében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. L. Simon László kiemelte: nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, amelyhez hozzányúlni csak a megfelelő körültekintéssel szabad.

A minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamatot azonban csak a társadalom és azon belül a szakma bevonásával lehet elképzelni - tette hozzá a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara által szervezett kétnapos konferencián.

A megnyitót követő előadásában az államtitkár felidézte: a Nemzeti Hauszmann Tervet tavaly indította útjára a kormány elsősorban a budai Várpalotára koncentrálva, de azóta kiderült, hogy a Várnegyedet egységesen érdemes kezelni, és a kerülettel együttműködésben áttekinteni többek között a barlangrendszer, a Polgárváros és a közlekedési hálózat problémáit is.

A jelenleg meglévő palotaépület nagy részét kulturális célokra szeretnék felhasználni, ugyanakkor alkalmassá kell tenni arra, hogy reprezentatív állami funkciók befogadására is alkalmas legyen - közölte, hozzátéve: nem új elképzelésről van szó, hiszen már a szocialista kormányzat is erről szóló kormányhatározatot adott ki.

L. Simon László beszámolója szerint noha a Nemzeti Hauszmann Terv súlypontja a Palotanegyed rekonstrukciója, közben zajlik a karmelita kolostor felújítása, és sikerült megóvni a pusztulástól a Honvéd Főparancsnokságot is, amelynél a jövőben el kell dönteni, hogy az épületet lezárják-e egy végleges tetővel, vagy építsenek rá még egy szintet, esetleg az 1945 előtti állapotot visszaállítva.

A Miniszterelnökség rövidesen ötletpályázatot ír ki a Szent György tér Tabánra néző üres telkeinek hasznosítására - jelentette be. A téren 2016-ra készül el egy új mélygarázs, fölé épül vissza a Lovarda, amellé az 1971-ben méltatlanul lebontott Főőrségi épület, és még idén megkezdődik a Stöckl-lépcső felújítása is - számolt be. Mint hozzátette, mindezt komoly ásatások előzik meg, az egykori szárazárkot bemutathatóvá is teszik majd a föld alatt.

A Polgárvárosban a kerület erőfeszítéseinek köszönhetően sok homlokzat újul meg - jegyezte meg az államtitkár, aki szerint nem szabad megfeledkezni az állami épületekről sem. Tervbe vették például a Magyar Nemzeti Levéltár bővítését, és a nemrég magyar állami tulajdonba visszakerült egykori Táncsics-börtön épületében rendezik be a Hauszmann Terv bemutató központját.

Az egykori börtönudvar és az Erdélyi-bástya átfogó régészeti feltárására 400 millió forintot szán a kormány, sor kerülhet a Hunyadi- és Csikós-udvar rendbetételére, de a remények szerint még ebben a kormányzati ciklusban meg tud valósulni a palota Szent István-termének rekonstrukciója is – közölte.

L. Simon László szólt arról a kezdeményezésről is, amely a Táncsics-börtön mögötti középkori zsinagóga ismételt feltárását javasolja; elmondása szerint erre a kormány részéről megvan a nyitottság. L. Simon László kormánybiztosként irányította a Várkert Bazár rekonstrukcióját, amelyről elmondta: szép példája annak, hogy milyen az, mikor egy műemléket úgy újítanak fel, hogy az megfeleljen a 21. század kihívásainak.

A Palotaegyüttes mai képe, külső és belső megjelenése egyértelműen megkérdőjelezhető, a háború utáni rekonstrukció és bontások legalább annyira hozzájárultak a történeti értékek pusztulásához, mint maga a háború - vélekedett az államtitkár, aki szerint meg kell találni a finom egyensúlyt: rekonstruálni kell, ami hitelesen helyreállítható, de megjelenhet a kortárs építészet is, amennyiben funkcionálisan és esztétikailag illeszkedik a történelmi épületegyütteshez.

"A Nemzeti Hauszmann Terv célja nem az elmúlt idők és politikai rendszerek restaurálása. A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányos rendhez való egészséges viszonyát tükrözze, a Nemzeti Hauszmann Terv révén pedig ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a Palotaegyüttest" – fogalmazott L. Simon László.

Forrás: www.hirado.hu
A rendezvény szervezője a Miniszterelnökség, az MMA és a MÉK, szervező partner az Artifex Kiadó

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások